Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)

XIV. Befejezés

vagy kígyók (a sárkány vagy kígyó, mint föntebb láttuk, úgy a jó, mint a gonosz szellem jelképe) őrzik a paradicsom bejáratát, „nehogy ahhoz valamely bűnös közeledjék,“ mint az az indiai Meruról mondatik, hanem azonkívül a pogány képzelem még nagyobbszerű képet alkot magának a paradicsomról, midőn azt, — mint föntebb a 99 sk. lapon megismerni alkalmunk volt, — mint oly világhegyet állítja elő, mely nemcsak hogy csúcsával az égbe, tövével pedig a feneketlen mélységbe nyúlik ; hanem annak csúcsán egyúttal őrt álló cherub (phőnix madár, égi sas) is lakik, mig lent a tátongó örvényben a világhegy tövénél, az öreg kigyó a rá nehezedő hegy súlya alatt tekerődzik mérgében és azt eredménytelenül ostromolja.

Még magát a cherub elnevezést is megtartották a pogányok, mely valamint a görög paradicsomnak a boldog hyperborék országának madarában a gryphben, úgy a német greif elnevezésben, sőt valószínűleg az indiai garudha,- a perzsa corosch- és az arab simorg- ban (simrosch) is föntartotta magát; ez utóbbiról azt állítják az arabok, hogy a paradicsomban fekvő világhegyen lakik, és a történelmet Ádámtól kezdve ismeri. *)- 138 XIY.

Befejezés.

Idézzük most vissza röviden emlékezetünkbe a szentirás első három fejezetében foglalt okmánynak egész tartalmát, úgy a mint azt a népek mondáinak bizonyítása, és a tudomány eredményeinek alapján fejtegettük.

Kezdetben, azaz: az idő és az időbeli lények kezdetén, teremté Isten az eget és földet, vagyis : az egész

') Erről bővebben I. Az emberin, hagyom. 72 sk. 11.