Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XI. A paradicsom
go ban is neveztetik, mindazt, a mi csak -táplálékára és örömére szolgálhatott, bőven és önmagától megtermé a föld. Azért Isten a paradicsomban mindenféle „életre kellemes,“ és „tekintetre szép“ fát nevelt, mely utóbbi nyilván a virágokról értendő. A kertnek koronáját pedig két fa képezte, az élet fája, és a jó- és gonosz tudásának fája. Az élet fáját, melynek gyümölcsei arra szolgáltak volna, hogy az emberi test erejét a maguk fiatal elevenségében megtartsák és fölújítsák, hogy a halálnak hatalma rajta soha erőt ne vehessen, a pogány mondák különös előszeretettel ünnepük és hitregeszerüen ékesítik. A perzsák az életfát „aranyszínű Hom“-nak ') nevezik, mely Albords hegyén (a perzsák paradicsomában) tenyészik; ennek nedve kölcsönzött szerintük halhatatlanságot az őskor első emberének és hősének, és ettől fognak az emberek a föltámadás napján ismét életre kelni. Ok továbbá minden gyógyító és egészséget visszaszerző növényt ettől származtatnak. 2) Ugyancsak ez életfa jelképéül a perzsák áldozataiknál még most is használnak egy, a szőllőtőhöz hasonló növényt, melyet szintén Hornnak neveznek, és levét iszszák. Csodálatos, hogy az egyptomiak hajdanában, az indiánok pedig még most is, az életfa jelképéül áldozataiknál ugyanazon név alatt egy növényt használnak, melyet az egyptomiak — somi, — az indiánok pedig — soma-nak neveznek. A görögök ezen halhatatlanságot kölcsönző növényt Amomum név alatt Arméniából hozatták. Ennek gyümölcse is szőllőhöz hasonlíthatott ; mert Virgil szerint az ősidőknek paradicsom tündérországában még a szedercserje is Amomum kedves és füszerszámos szőllöjét *) *) Nevezetes e kifejezés „aranyszínű“ ; igy neveztetnek a Hespe- ridák „arany“ almái, Siegfrit „arany“ szirtje stb, melyek mindannyian a paradicsomra és annak életfájára vonatkoznak, *) Bundehesch. IX.
