Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
XI. A paradicsom
termé. *) A régi Ninive ásatásánál Layard mindenütt ábrázolva találta az élet fáját, mely mellett közönségesen két őrszellem (Cherubim) áll, kik (itt is) kosarakba szőllőhöz hasonló gyümölcsöt szednek. Sőt a régi mexikóiaknál is találhatók az életfának figyelemre méltó rajzolatai, még pedig kereszt alakban. Épen igy találjuk a pogányoknál majdnem mindenütt az életfát sokszor ábrándosán és nagyszerűen ecsetelve, úgy, hogy az a németeknél világkőrisfává lett. Sőt a nectar és ambro- siáról szóló hitregék is, melyekkel az istenek az Olym- puson (a görögök paradicsomhegyén) örökös fiatalságukat föntartották, összefüggnek ezzel. 2) Hogy vájjon ezen szőllőtőről vett hasonlósági képzeletnek a legrégibb népeknél mi az alapja, azt nem kutatjuk. A görögök és más népek, pl. a germánok, e fának gyümölcséül az almát említik ; hiszen bizonyára ismeretesek a Hesperidák „arany“ almái. Mindazonáltal úgy látszik, hogy az alma a tudásfája tiltott gyümölcsének jelképénél többet jelent ; mert az első ember, vagy az első asszony, mindenütt alma által vezettetik félre. így pl. a görög istennő és az alvilág asszonya Proserpina, azért küldetik az alvilágba vagyis hal meg, mivel a gránát almából eszik ; hasonló ehhez a német ősanya Gerdr, a kitől a német hős és messiási kigyótipró Siegfrit származik, s a ki férjének Kerirnek (Odin) nyújtja az almát. A második paradicsomi fáról, a tudás fájáról, már kevesebb adatot találunk a pogányoknál, a mi könnyen megfejthető. Az indiánok a halhatatlanság (Kalpaurksam) fáján kivül, mely az Indras kertben a Merun (paradicsom hegyükön) áll, felemlítik még á Boddhi-fát, vagyis szószerinti értelemben a tudásfáját is, mely alatt Buddha hitregéjük messiása, született. Épen igy van tudomásuk *) *) V. ö. Ecloga 3, 89; V. ö. ezzel Voszt. 2) V. ö. Az emberin, hagyom. 15 és 16. §.
