Lüken Henrik: Az emberinem származási okmánya - vagyis a mózesi teremtés-történet, megvilágítva és megerősítve a népek hagyományai- és a természettudomány által, 41/1. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1878)
IX. Földtan és szentirás
78 uralma miatt a növényeknek, melyek jobbadán mégis a szárazföld lakói, általában kisebb mennyiségben kell elöfordulniok, jegeces kőzetekben tényleg mégis találni nyomait, sőt egész rétegeit is a növényeknek, melyek itt természetesen bizonyos, inkább a tiszta szénenyhez hasonló átalakuláson mentek át, melyekben mindazonáltal Lyell *) szerint mégis akadtak széntartalmú növények lenyomataira. Ezen szénrétegeket antliracitnak nevezik, és ezen anthracit jobban lefelé graphifba (hónunk anyagai, és végül tiszta jegecesedett szénenybe a gyémántba megy át. Igen, az öshegységhez tartozó palák sötét szinezete Bischof 2) szerint csak szétmállott növényektől származhatik. Egyébként, „az állatoknak az összes növényzet előtt való keletkezése, mondja a szent- irással épen nem rokonszenvező Burmeister,3) már csak azért is lehetetlen, mivel az állatoknak, hogy létüket fentarthassák szükségük van a növényzetre. Ha mind- járt sok állat más állatokkal táplálkozik is, ez utóbbiak mindazonáltal mégis mindig csak növényekkel táplálkoznak, és aZ állat, mint fogalom tekintve,' nem vesz fel állagába semmi mást, mi már előbb mint szer- ves anyag bármily alakban nem létezett volna. Ennélfogva a legrégibb teremtési korszakban sem emetett az állati szervezet a növényi előtt, ha mindjárt azt tételez- zülc is fel, hogy mindakettő egymásután rövid időközökben: keletkezett, és már igen korán élt egyik a má- sik után.“ Tehát még a természet könyvének legrégibb levelei is, amennyire a földtan azokat előttünk fölfödheti, bizonyítják, hogy a növényzet keletkezett először. Ezek azután az elsőleges korszak kőszénrétegeiben bizonyos uralomra jutottak, úgy, hogy a szerves élet ezen első korszaka a növényidőszak egy nemét állítja elénk. Csak >) V. ö. Lyell, i. h. 473. 1. 2) Y. ö. Bischof : Lehrbuch der Geologie, I. kiadás, I, 97. 3) V. ö. Burmeister : Geschieht, der Schöpfung. 393. 1.
