Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)
Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak
594 meghatározzák, mihez a győzelemnek joga van, a keresztény méltányosságra kell hallgatni ; az erőszaknak a jogosság előtt meg kell hajolnia. A háborút csakis a méltányos béke létesítésére való tekintettel kell viselni. Aquinoi Sz. Tamás, sz. Ágostontól e szép mondást kölcsönzi: „Őrizd meg, bár mennyire bele vagy is keverve a háborúba, a béke iránti szeretetet, és úgy cselekedjél, hogy győzelmed hasznos békére vezesse azokat, kiket legyőztél,“ ') A hódító háborúk, mint azokat a pogány nemzetek viselték, és mint azokat ma is mindazon hatalmas nemzetek ismét folytatják, melyek a kereszténység alapelvein kivül állanak, mióta a modern politikától egészen elidegenített keresztény szellemet a forradalom pogány szelleme váltotta föl, nem egyebek, mint a rab- lási vágy, hirszomj és boszuvágy háborúi és azok is maradnak. Azok valamint minden igazságosságnak ellenmondanak, épugy ellene vannak a népek tartós jóléte és valódi nagyságának. A végszükség, nyugodt és tiszta belátása annak, hogy egy elkeseredett és hütelen ellenség támadásai ellen magokat többé már semmiféle módon meg nem védhetik elkerülhetlenül szükséges arra nézve, hogy a győző jogosítottnak tekinthesse magát ellensége hatalmának megtörésére, akár tartományának jegy részét, akár a teljes meghódítás által magát a nemzeti életet vegye el tőle.2) *) *) Szent Tamás szavai igy hangzanak: „Dicendum quod etiam illi, qui juste bellum gerunt, pacem intendunt. Unde Augustinus dicit: Non quaeritur ut bellum exerceatur, sed bellum geritur ut pax acquiratur. Esto ergo bellando pacilicus, ut eos, quos expugnes, ad pacis 1 utilitatem vincendo perducas.“ Summa, theol. 2a 2ae. qu. XI. art. i—3. Ugyan e szellemben mondja Grotius : (De jure belli ac pacis. 1. III. c. XXV. §. 2.) „A háború egész vezetése alatt a szellem helyesen nem birhatja a békét és Istenben való bizalmat, hacsak a békét nem tartja mindig szem előtt.“ 2) A publicisták általában semmi kifogást sem tesznek a meghódítás következtében szerzett souverainitás törvényessége ellen, mihelyt az
