Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Második rész - Ötödik könyv. A társadalomról, melyet a nemzetek egymásközt alakítanak

588 jóakaratot követelnek. Sajnos, ez erény nagyon ritka és semmi sem könnyebb, mint tanácsait kigunyolni. Ránk keresztényekre nézve e mérséklésben szigorú követelménye rejlik annak, mit mi szeretetnek neve­zünk ; ez oly erény, melynek gyakorlása isteni törvény következtében kötelez, és melyet az igazságosság- és jogtól soha el nem választhatunk. Sehol sem nyilvánul e szoros, üdvös és szükséges összeköttetése a szeretet és igazságosságnak világosabban és meggyőzőbben, mint ama kérdésekben, melyekre a háború ad alkal­mat. A régiek kik a szeretetet nem ismerték, a hábo­rúban kegyetlenek, vadak és hűtlenek voltak. Ma csaknem a legközönségesebb emberek is a régiek hadviselési barbárságáról beszélnek. Ismeretes az Aristotelesből sokszor emlegetett hely, hol a nagy bölcsész a görögök háborúját más, a hellen világ előtt ismeretlen népek ellen, vadászattal hasonlítja össze. Azonban nemcsak görögök és barbárok közt ölti a háború a legszívtelenebb kegyetlenség és kiirtás ezen jellegét magára, hanem ott is, hol a háború görögök és görögök közt tör ki, uralg ugyanezen vérszomjas kegyetlenség. Plátó „Respublicájában“ kimutatja milye­nek voltak néhány nemes szellem óhajának dacára is a görögök közti háborúk, és hogy ezen nagy és nemes szellemek minden lelkiismeretesség nélkül mit enged­tek a barbárokkal elkövetni, kik az emberi nemnek nagy többségét képezék. A pusztításokat, gyújtogatá­sokéit, nő és gyermek gyilkolásokat, a legszigorúbb rabszolgaságnak a legyőzőitek seregére való erőszako­lását, a városok földulását és a régi hadviselés min­den ijedelmeit Plátó a görögöknek megtiltó ugyan, de csak a görög területekre nézve ; különben nagyon ter­mészetesnek találja azokat, és a parancs követelmé­nyének tekinti mihelyt barbárokról van szó. *) *) „Ha a görögök és barbárok közt valahol valami civódás van és lia fegyverhez nyúlnak, akkor e civódás fölfogásunk szerint csakhamar

Next

/
Oldalképek
Tartalom