Périn Károly: A keresztény társadalom törvényei - 40. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1877)

Második rész - Negyedik könyv. A társadalom politikai intézményeiről

450

ő akarata mint legfőbb, a királyok akarata s szabálya a jónak és rosznak.“ ’)

Vegyétek el a társadalomtól az Istent, és egyensúly nem lesz lehetséges többé. Hol lesz kivüle a szilárd pont, mely minden egyensúlyhoz szükséges? Ha az ember nem ismeri el a függést teremtőjével szemben, ha akaratát Isten független akarata előtt meg nem hajtja: soha sem lesz képes a társadalomban megállapítani az erők egyensúlyát, mely a törvényes rendet és a békés haladást biztosítja.

Oly társadalomban, hol az isteni jog érzete uralkodik a politikai élet és az egyesek lelkiismerete fölött, a hatalom és szabadság biztosságban vannak minden súlyosabb támadás ellen. A kormány, mely Isten nevében parancsol, tiszteletben tartatik és nem lesz mit félnie a fejetlenségtől. Nem lesz mit félni a kényuralomtól, mert az ily társadalomban a nyilvános lelkiismeret mindenkor vissza fogja utasítani azon eszmét, hogy a tekintélyt egyesek vagy többen a közérdek és az igazság ellen is gyakorolhatják.

Pillanatra kétségkívül megkísérthetik a szenvedélyek lerombolni saját hasznukra a megállapított rendet, átmenő zavarokat előidézni, de a társadalom általános érzeménye és állandó hagyománya könnyű szerrel féket vethet a kisebbség nagyravágyása és kapzsiságának.

Az állam többé vagy kevésbé komoly rázkódások után ismét régi nyugalmát nyeri vissza. A hatóságok vissza fognak térni jogaik természetes rendjébe. Az egyensúly törvénye, mely a kormányban uralkodott, könnyen visszanyeri hatalmát, mert ezen egyensúly központja nem a tisztán emberi politika gyarló okoskodásaiba, hanem azok fölé lesz helyezve és a kötelesség azon fölsőbb törvényében fog rejleni, mely fölött

') Réflexions sur la Révolution française. 83. 1. London, 1814-ki

kiadás.

<