Reischl K. Vilmos: Munkáskérdés és socialismus - 39. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1876)
III. Rész. Gyakorlati óv- és gyógyszerek
289 1850-ben egy, évek óta üresen állt papirgyárt vásárolt Reutlingenben, nagyrészt adóssággal 40.000 írtért. 40.000 írtba került továbbá a gépek felszerelésé is, úgy hogy csak 1851-ben vehette kezdetét a gyármunka. Egyik vándor szónoklata alkalmával Verner kitűnő gépészt is kapott Zürichben, a mit később ő maga is az isteni gondviselés különös kegyelmének tulajdonított. Gyermekek és felnőttek most, közös családot képezve, együtt dolgoztak, díj nélkül egyesegyedül az ellátásért, mert elhatározták, hogy a jövedelmet egyéb intézetek alapjáúl fogják használni. A gyári munkán kivül a leánykák házi munkában is nyertek oktatást, hogy az itt nevelt gyermekek necsak, mint a legtöbb fiatal gyármunkás, eleven munkagépekké, hanem egyszersmind takarékos házi asszonyokká is képeztes- senek. A ki már látott papírgyárakat, tudja, hogy azokban nagyon kellemetlen munka is fordul elő. A rongy kiválogatása, megtisztítása a por s egyéb undorító részektől nagyon kínos foglalkozás. A munka ezen részét Vernernek egy ideig fizetnie kellett; mig végre ennek végzését is intézeti társnők vállalták el, úgy hogy most már a társulat senkire sem szorult, s összes jövedelmeit kizárólagosan saját céljaira fordíthatta. Két évvel később Verner Fluorenban malmot és ehhez 40, majd ismét 200 kapás szántóföldet is szerzett. Fiók egyletek alapíttattak továbbá, gyöngeelméjü gyermekek számára pedig, kik mást épen nem birtak dolgozni, téglavető nyittatott. Az 1861-ki átalános kimutatás szerént Reutlingenben 460 felnőtt és 124 gyermek nyert élelmezést, és megfelelő oktatást; Fluorenban pedig 50 felnőtt és 20 gyermek. Nem egészen két évtizednyi működése után Vernernek 24 intézete volt. Vürtenberg- ben saját vezetése alatt 769 felnőtt, — 414 gyermekkel és 1095 holdnyi szántófölddel. Reutlingenben a papírgyárhoz szükséges egyéb segédműhelyek u. m. rézönMunkáskérdé8 és socialismus. 19