Reischl K. Vilmos: Munkáskérdés és socialismus - 39. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1876)

III. Rész. Gyakorlati óv- és gyógyszerek

16. §. A lak-kérdés. — A szegény osztály lakásainak állapota. — A rósz lakások okai és vészes következményei. — Elhárításuk: építési rendszerek; építő társulatok.

A társadalmi nyomor és az ebből származó veszélyek jelentékeny része az alacsonyabb sorsú és szegény emberek lakhiányából származik. Az, a mit a költészet „kedves otthon“ (sweet home) cím alatt dicsőít, ezer és ezer embertársunk előtt ismeretlen, soha sem élvezett valami. A nyomor barlangjaiban születve, legtöbb munka és gondterhelte kortársunk nyugalma kevés óráit egész életén át oly helyeken tölti, melyek nem kevésbbé két- ségbeejtők, mint a középkor rettegett várbörtönei, s melyeket minden érző kebel, még háziállatai számára is kínzóknak s ártalmasaknak tartana.

A lakások ügye, kivált nagyobb városokban, a napi kérdések között a „legégetőbb“, és pedig többféle okoknál fogva. Mert hol lakik a munkások és szegények nagy többsége ?

E kérdésnél természetesen mindenek előtt a külvárosokra (faubourgs) gondolunk. Valamint a középkor elsáncolt városaiban a szegény és nemtelen köznép a védfal belső oldalán a védtető alatt, fészek módjára szokta oda építeni kunyhóit, úgy évszázadok óta a bástyák és árkokon kivül is, közel a gazdagok nyaralói-