Reischl K. Vilmos: Munkáskérdés és socialismus - 39. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1876)

III. Rész. Gyakorlati óv- és gyógyszerek

Az il ynemű intézeteknél azonban a mosdásra és fürdésre is ki kell terjednie a figyelemnek. A nők is dí- jokból igen könnyen megtakaríthatnak valamik a jövőre. A patronatusban ugyanis egy személy könnyű szerrel nyer ellátást felényi költséggel, mi különben magános egyénnek két annyiba kerülne. Vegyük a lakást. Azon hónapos szobáért, melyet máskor i—2 frton adtak ki, most követelnek 5—6 frtot; mennyi veszedelemmel jár karöltve, tulajdon lakás hiányában csak alvóhelyet (ágyat) bérelni ki, elgondolhatjuk.1)

Az ápolónők, apácák, aránylag jutányosabban és jobban gondoskodnak mindenről, a mire a munkásnőnek szüksége van.

A nővérek többi közt a munkásnök aránytalan fényűzését is kellő határok közé szorítják. Majdnem minden munkásnőnél tapasztaljuk azt a szerencsétlen hajlamot, hogy vasárnapi öltözékével az előkelő hölgyek fényes viseletét igyekszik majmolni. És pedig ez igen természetes; mert ki a fensőbb szellemi élvezetet nem ismeri, az legalább egy napot szentel a hiúságnak, hogy másnap ismét por- s szennyben fetrengjen. Ha a patronatus nem is bocsiáthat minden egyes lakónőnek rendelkezésére házi tűzhelyet, ad mégis az összességnek. E tűzhely a munkásnő otthonja, s ezt el nem hagyhatja aknnál kevésbé, minél inkább meg van győződve arról, hogy egyesegyedül házat nem vezethet. Másrészt a patronatus által nyújtott e jólét igen hatalmas óvszer a szegénység szülte meggondolatlan s elhamarkodott házasságok ellen. A kér. szeretet működése tehát az ily patronatusok előmozdításában tág mezőt talál. — *)

*) V. ö. Ryan, the great sin ót great cities Laspeyres — über den Einfluss der Wohnung auf die Sittlichkeit. 1869 — Le Play les ouvriers des deur mondes Par. 1857—63 voll. 4.