Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVI. A pápa és a püspökök
362 zései. Föltéve, hogy az egyház VII. Gergelytől fogva egészen megváltozott, a püspöki alkotmány a pápai mindenhatóság nyomása alatt semmivé törpült,14) legcsekélyebb ok sincs ezen változást az 1870. juh 18.-nak tulajdonítani, hanem sokkal korábbi időkből kell azt keltezni. És vájjon azok, kik így beszélnek, a végzetteljes júliusi napok előtt lehettek-e jó katholikusok ? Hogyne! „hisz a mi ekkor elméletileg hitcikknek nyilváníttatott, addig gyakorlatban csak visszaélés volt.“ De hát azon egyház, mely századokon keresztül nem igazi alkotmánya 15) szerént élt, mely a pápa által annak elnyomatását megengedé, igaz egyház lenni már régen megszűnt,16) minden isteni segélytől megfosztva, nem volt többé Krisztus jegyese ; ha ez áll, akkor a püspökök és hittudősok többsége az igaz hitet is el veszté, s a protestánsok elszakadása teljesen jogosult volt, a pápa antikrisztusnak tűnik föl, ki az Isten trónját foglalta el, isteni tulajdonokat ragadott magához, s az egyházban irtózatos zsarnokságot alapított. S ilyen egyház előtt oly sokáig meg lehetett hajolni ! A pápát Wiklif is antikrisztusnak mondotta;17) azonban őt követőivel együtt az egész kath. egyház protestánsokként kiátkozta; De Dominis Márk Antal a „csak később kifejlett“ pápaságot Janus értelmében fogta fel, a kánonokot megvető pápai absolutismust kárhoztatta ; azonban őt minden katho- likus eretneknek tartotta.18) A zsinat elleneinek tulajdonképen minden állítása katholikuselleues. De hát csakugyan tanították és U)S chul te II. 08. 1. I5) Friedrich 141. 1. szerént az egyház Konstanc-és Bázelben „i s- mét magára talált.“ Tehát előbb elvesztette maga magát,. Egészen így nyilatkozott Richer Edmund (Du Plessis t. II. P. II. p. 305) veritas iusti regiminis Ecclesiae iure postliminii in Constantiensi et Basiliensi Conciliis restituti. *6) A Sorbonne 1644 Brächet de la Milletière több tételét kárhoztatta, in quantum damnant disciplinam et consuetudinem ecclesiasticam ab omnibus cath. communionis ecclesiis receptam, quantumcumque diuturnam, tamquam abusivam et institutioni Christi ac evangelicae doctrinae contrariam, mely tételeket propositiones temerarias, Ecclesiae iniuriosas et haereticasnak Ítélt Du Plessis t. III. P. I. p. 20. ”) Du Plessis t, I. P. II. p. 40. IS) D e D o m i n i s de rep. ehr. L. IV. c. 6. n. 7 ; n. 38. 53. c. 9. n. 19. c. 10, n. 53. Ehhez járul Censura Coloniensis (Du Plessis t. ni. P- II. p. 225. 226.)
