Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XVI. A pápa és a püspökök
gasz, jogi kérdésekben pedig igen silány értékű. Kár, hogy ó kath. tudósainknak csak most nyitnak meg szemeik, b) A püspökök jogilag már altkor alacsonyították le magokat, midőn a pápától adott „solio Pontificio assistens praelatus domesticus“ stb. címekben kitüntetést láttak. 8) Ilyen továbbá kiválóan azon legatus natus cím is, melyet megnyerni már a régibb időkben is nemcsak a püspökök, hanem a fejelelmek is igyekeztek.9) Ilyen degradatio még c) a püspökök címzésében előforduló : „Dei (miseratione) et apostolicae Sedis gratia“ kifejezés is, mely már a XIII. században igen gyakori volt10 *) s nyilván kimondja, hogy a püspökök méltóságukat a római széknek köszönhetik. n) Ilyen továbbá d) azon engedelmesség és hódolati készség, melynél fogva a püspökök már századok előtt pápai határozatokat kértek ki, és előlege- sen készséggel Ígérték,hogy a pápa minden intézkedéseit teljesítendik mit is a római szék ellenei nem győztek eléggé gyalázni s megbélyegezni. l2) De ide tartozik még e) a most érvényben levő fegyelem is. A vatikáni zsinat elleneinek köztudomású nyilatkozatai nem palástolhatják, hogy ők tulajdonképen nem az 1870. júl. 18. előtti egyházat óhatják, hanem az egyházat úgy, amint Febronius nézetei szerént az első hat században létezett, eltekintve a középkornak a döntvénytárból visszatükröződő jogfejlődésétől ; ez pedig többé- kevésbbé tagadhatatlanul nyílt szakadás által létesí- sett nemzeteti egyházra irányul. Ezt tanúsítják Janus könyve, elő- és mintaképe az újprot. irodalomnak, az ugyanazon körökből kiindult hírlapi cikkek, Friedrich13) és Schulte érteke8) Schulte II. 56. 1. Hogy a püspököket illetőleg „degradatió“-e az, ha lovagok vagy valamely világi rend commendatorai, mi több nagy keresztesei, vagy cs. kir. titkos tanácsosok stb. lesznek — arról Schulte lovag úr hallgat. a) V. ö. Phillips KR, VI. 339. §. 741. 1. kk. 10) Zaccaria op. cit. t. II. Dissert. XII. ' ') Gergely azon szavaira I. L. I. ep. 38 ad Petr. subd., melyekben Sicilia püspökeiről azt mondja : in B. Petri Ap. principis natalem (Romam) conveniant, ut ei, ex cuius largitate pastores sunt, gratiarum actiones solvant, azt jegyzik meg a maurinok : Idem profitentur antistites, dum se suis in epistolis et commonitoriis praefantur A p'o stolicae Sedis gratia episcopos. Sedem enim Apostolicam pro S. Petro usurpari et vice- versa norunt eruditi omnes. ,a) V. o. H a s e i. h. 106. 1. 13) V, o. Friedrich Tagebuch 141. 1. — 361 —
