Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XV. A syllabus és az ujkori állam
304 bölcsészeire, különösen pedig az erkölcstanra, a másik pedig az államtörvényekre vonatkozik. E tétel szorosan összefügg a megelőző (56.) tétellel s egyszersmind ugyanazon forrással is bir. Az 1862. jun. 9. allocutio azokat kárhoztatja, kik azt mondják, hogy az erkölcsi törvénynek nincs isteni szentesítésre szüksége, nem szükséges, hogy az emberi törvények a természetjog szerént alkottassanak , vagy erejöket Istentől nyerjék, 3) hogy tehát nincs semminemű isteni törvény, — oly tan, mely a józan észszel is ellenkezik, mely a törvények számára mindig isteni szentesítést követel, kötelező erejét mindig Istentől származtatta s az ész bizonyos legfőbb elveit minden törvényhozás alapjául elismerte. 4 *) Épen úgy kárhoztatja ezen allocutio azon tételt is, mely szerént nemcsak a bölcsészeti erkölcstannak, de a polgári törvényhozásnak is el lehet, sőt el i s k e 11 térnie (declinare) az isteni kinyilatkoztatástól, azaz vele ellenkezésbe jönnie. Már fönnebb láttuk, hogy ezen kötelem a polgári törvényhozásra nézve csak tagadóla- gos ; az állam nem tilthat meg semmit, mit az Isten és egyház parancsol, sem nem parancsolhat, mit az Isten és egyház tilt, mert akkor valóban minden lelkiismeretszabadság megszűnnék ; azonban büntetlenül hagyhat olyast, mit az erkölcstörvények és az egyház parancsolnak.6) Igen jól jegyzi meg Merk le6) „Az egyház elvei szerént a tárgyilagos jog, mely őt is kötelezi, a tárgyilagos kötelem, melyet nem maga vállalt magára, minden emberi törvényhozó fölött áll, légyen az egyházi vagy világi. — Azért nem szabad olyast parancsolnia, mi az isteni törvénynyel ellenkezik. Oly emberi törvény, mely a tevőlegesen istenivel ellenkeznék, nem lehetne közvetve isteni törvény, mert Isten önmagának ellen nem mondhat, hanem csupán a teremtmény akaratának kifejezése, mely maga azonban a lelkiismeretet nem kötelezhetné, miután minden emberi törvény kötelező ereje Istentől vagyon . .. Találóan jegyzi meg sz. Jeromos : „A mit az Ur Isten tilt, ember nem parancsolhatja ; ily parancs (sz. 3) Az encyclica Pustet-féle kiadása 136. 1. 4) Meyer T. Eie Grundsätze der Sittlichkeit und des Rechts. Lacher Stimmen über die Encyclica 9. fiiz. 17 sk. 49. kk. §. 23. kk. 60. kk. 1., továbbá 97. kk. §. 113. kk. 1. 6) S. Thom. Sum. 1. 2. q. 1- art. 4. in corp. ; q. 96 art 2. 6) Merk le Die Toleranz 8. 1.
