Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XV. A syllabus és az ujkori állam
kezési igényt, s hogy a konkordátumot ez által módosítani s korlátozni akarták volna, az nincs határozottan kitéve, 10) minek pedig oly ünnepélyesen kötött szerződéssel és az elfogadott kötelezettségekkel szemben meg kellett volna történnie. Ha a konkordátum azon pontjait, melyek a rendelvénynyel ellenkeznek, el akarták volna t; rolni, akkor az illető cikkelyeket a kihirdetésnél ki kellett volna hagyni ; azonban a konkordátum egészen s nem részletekben lett kihirdetve, azon határozatokat sem véve ki, melyek az egyoldalú eljárást, változtatásokat és magyarázatot megtiltják ; tehát államtörvény lettminden részében.11) Ha úgy hirdették volna ki, hogy a konkordátum csak annyiban érvényes, amennyiben azt a rendelvény megengedi, akkor nyilvános szószegést követtek volna el, vétettek volna az ész és erkölcs ellen. A konkordátum szerződési jellege mellett még állam- s egyháztörvény jellegével is bir ; ha mint államtörvény korlátolva volna is, mint egyháztörvény teljes érvénynyel hir, összefttközési esetekben pedig a régi császárok nyilatkozatai szerént az egyháztörvény — tekintve a lelkiismeretet kötelező erejét, a vallásra vonatkozó határozatokban — az államtörvénynek eléje teendő. 14. Nehezen sikeriilend a törvénytudományi éleselműségnek és a legügyesebb exegesisnek az akkori bajor miniszterek eljárását teljesen igazolni ; ők az utóvilágnak rósz örökséget hagytak hátra.1) Nevezetesen mindenben elveiknek kétszínűsége tárul szemeink elé; a kath. egyházra, valamint jogai és jelentőségére nézve teljes tájékozatlanság tapasztalható. „A bajor kormány, a püspökségek s más egyházi méltóságok betöltésében jelentékeny kiváltságok után vágyakodván különös kath. álláspontra helyezkedett, a miért is Róma követelhette tőle viszonzásul, hogy az egyháznak államhoz való viszonyában mindazon előny- és jognak, melyeket Isten rendelése és kánoni szentesítés folytán élveznie kell, szabad gyakorlatát csonkítatlanúl biztosítsa. (Art. I. Conc). De ezzel az uralkodó államtanok szerént a tetszvény fölötti hatá- * *) ,0) A vallási rendelvényben a hitfelekezetek általános és pedig külső viszonyai, a konkordátumban pedig a kath. egyház különös és pedig belső viszonyai voltak állítólag szabályozva. n) V. ö. „Die ministerielle Antwort.“ l'J2. 1. *) M e j e r Propaganda II. 3(8. 1.
