Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XV. A syllabus és az ujkori állam

276 gadhatja. A szigorú tetszvény keresztülvitele az egyház egységé­nek szétrombolását, a vallási zűrzavart és állami önkényuralmat idézné elő. Ez a legnagyobb ellenszenvből származó bizalmatlan­ság az egyház iránt, mintha ez az államra nézve a legveszélye­sebb társaság volna ; nem származhatik ez a védelmi jogból, a melylyel inkább ellentétben áll, miután az állam nem védelmezheti, de nem is szabad védelmeznie azt, mi előtte ártalmas- és kárté­konynak tűnik fel. 15) Valóságos anomalia a tetszvény a modern államokban, melyek a könyvvizsgálást eltörlik, lelkiismeret-, egyesületi és sajtószabadságot hirdetnek és jogegyenlőséget ígér­nek mindenkinek 16) A tetszvény továbbá valóságos Proteus, mely mindenütt más jellemet ölt, az államhatalomnak majd ez, majd amaz igényén alapszik ; majd nagyobb, majd csekélyebb kiterjedés­sel bir.17) Valamint az elmélet, úgy a gyakorlat, valamint az irodalom, úgy a törvényhozás is tett kivételt; a római poenitentiaria titkos lel­kiismereti ügyekben hozott határozatai,tisztán egyházias tartalmú ren­deletek, hitágazati bullák, bucsuengedélyek, püspöki böjti pásztorleve­lek itt-ott a tetszvény keretén kivül hagyattak, másutt az egyházi kibo- csátványok minden más neménél, sőt a már tetszvénynyel ellátott ha­tározatoknál is az engedély kikérését mindannyiszor megkövetelték, valahányszor azok foganatba vétettek. Hitágazati bullákkal szem­ben a tetszvény mindig elégtelen rendszabálynak bizonyult, miu­tán kötelező erejök a hitre és lelkiismeretre nézve Dem az alaki kihirdetéstől függ. 18) Egyes hatalmas államok, pl. Anglia, Észak- Amerika, Hollandia, Poroszország a tetszvényt nem ismerik vagy azt eltörülték, mi eléggé mutatja, hogy az fejedelmi jog nem le­het. Ha a kér. hitcikkelyek kihirdetését a világi tetszvénytől tesz­16) Phillips i. h. 566. 1. B eidtel 294. 1. 16) Kiess i. h. 135. 143. §. Papius i. h. 233. 1. s. köv. 237. Bei d- tel 292. 1. '*) B e i d t e 1 289. 1. V. ö. Gewart Opusé, contra Espenii doctri­nam de Placeto regio. Lován. 1830. I8)Van Espen Tract, de promulg. leg. eccl. P. V. c. 2. §. 1: Ita­que nequaquam dependet a publicatione vel executione decreti seu bullae dogmaticae, ut quis dogmati assensum fidei praebere teneatur, eo quod prae­veniendo omnem publicationem et executionem teneatur quis fide divina cre­dere dogma, quod ipsi sufficienter constat ex divina revelatione esse traditum. Cf. D e Marea de Cone. L. II. c. 10 §. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom