Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XIV. A római sz.-széknek s tanainak államveszélyessége

253 a pápa nemcsak nem nyer, hanem veszít jogaiból.9) Hogy tisztán lelki ügyek szerződés tárgyát nem képezhetik 10), s hogy azokban csak a pápa illetékes bíró, általánosan elfogadott elv; azonban a konkordátumok nem is vonatkoznak csupán lelki dol­gokra, hanem többnyire vegyesekre, mit némely szerző a konkordátum meghatározásába fel is vett. ll) 5) A különböző idő­ben változó konkordátumok, miként ezt az 1801. óta kötött egyezmények a régiekkel szemben bizonyítják, jogi jellegének bonyolódott kérdését megoldani még korán volna ; nem oly rég ideje beismerték, hogy a tudomány ez ügyben valamely megálla­podott jognézetig még nem jutott. 12) Nevezetesen három elmélet­nek akadtak védői, ezek : a) a kiváltság elmélete, mely a konkor­dátumokban pápai engedményeket lát, melyeket a pápa, ha elég fontos okai vannak, felfüggeszthet; b) a törvényszerűség elmélete, mely ezeket csupán egyes pontozatoknak, nem szerződéseknek tekinti, hanem a nézetek azonosságának oly kifejezését látja bennök, mely, miután az államhatalom fölségi jogait illetőleg magát le nem kötheti, kötelező erőt csak az állam által nyer; c) a szerző­dés elmélete, mire nézve még mindig vita tárgya, vájjon nemzet­jogi vagy államjogi 13) szerződések-e ezek stb. Azon territorialis- tákkal szemben, kik csupán az államot tekintik minden jog forrásának s a konkordátumokat csak addig tekintik érvényesek­nek, míg ezt számára az állam egyoldalulag visszavonható tör­vényhozási és kormányzási tények által biztosítja, — a kath. egyházat tagadó e nézettel szemben ismételjük, hogy a kiváltság elmélete sok oldalról igazolt álláspont. l4j Tagadhatlan, hogy az új konkor­dátumok kiváltságokat foglalnak magokban, minők pl. a feje­delmeknek biztosított azon engedmény, melynél fogva püspöksé­geket, egyházi méltóságokat és kanonokságokat adományozhatnak, 9) p. 207 : Ratio est, tum quia spiritualia sub contractum proprie dic­tum et commercium non veniunt, tum quia per haec Concordata Pajta de jure suo potius aliquid remisit vel communicavit, quam acquisivit. 10) Rota Dec. 266. in causa Leod. 15. Mart. 1610: quia spiritualia non cadunt in commercium. ") pi. Moroni Dizionario Y. Concordato t. XYI. p. 35. 12) Hüb 1er. Zur Revision der Lehre von der rechtlichen Natur der Concordate (Dove Zeitschr. f. KR. 1863. III. k. 404. 1.) 13) Igy Bre ndel KR. 22. §. 43 1. kk: 3. kiad. ,4) V e r i n g az Archiv, f. kath. KR.-ben XI. k. 453. 454. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom