Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta

161 sága a tűzpróbát, mint az arany, már kiállotta, most is résen állandóak és hogy inkább szenvednek, sőt még a halált is eltű­rik, mintsem hogy az isteni fölséget megsértsék. Eleinte az érsek és a mérsékelt katholikusok, kik a politikai igényeket a pápaság igaz alapelvének nem tartották, a brevét koholtnak nyilváníták, azonban az csakhamar minden tekintetben hitelesíttetett. A római szák legtekintélyesebb védőjének, Bellarmin bibornoknak egy irata jelent meg, melyben figyelmezteté az érseket, hogy a pápa apos­toli tekintélyéhez, miként a dogmatikai főbb igazságokhoz nyúlni egyátalán nem szabad, annál kevésbbé ez esetben, hol már arról van szó, hogy az egyház fejéül Vili. Henriket vagy sz. Péter utód­ját akarjuk-e tekinteni.“ 12. Plzen eskü fölött hosszabb időn keresztül folyt a vita. Jakab király saját esküformáját maga védte s erre másokat is fölszólított. ') Igen sok katholikus megtagadta az esküt és in­kább fogságba ment, de azért a király s a parlament közti vi­szályokban az előbbi s annak csorbítatlan hatalma mellett száll­tak sikra. 2) I. Károlylyal, ki ez esküt csak ritkán követelte, Cuneo római ügynök alkudozott, ki utasítása szerént, ennek mér­séklésén dolgozott. 3) Az eskü el nem fogadhatását leginkább az­zal okadatolták, hogy valamely tant eretneknek nyilvánítani addig nem szabad, míg az egyház ilyennek ki nem jelenté. 4) „Azt kí­vánták a királytól, hogy oly esküformát szerkeszszen, mely az egyházi ügyek érintése nélkül csak a világiakban való engedel­mességre szorítkozzék. Komolyan hozzá is láttak egy ilyennek létesítéséhez. Nem akartak benne valamely tan kárhoztatásáról szót tenni, hanem inkább csak egyesek meggyőződéséről. Cuneo fogadá, hogy az ily esküt, amannak beszüntetésével, egy katho­likus sem fogja megtagadni.“ I. Károlynak ez ellen főképen két kifogása volt : a parlament rendelte el az esküt s így nem hitte ') Apologia pro juramento fidelitatis opposita duobus Brevibus et lite­ris Bellarmini ad Blackwellum archipresb. Opp. Jacobi Regis. Lond 1619 p. 237. !) K a p i n Thoyras 1. c. p. 187. Bianchi 1. c. u. 9 p. 627 seq. 3) Tudósításait Ranke közli. V. ö. 1637. jan. 7. Ba r b er i ni Fe­renc bibornokhoz irt tudósítását. 4) Cuneo 1636 szept. 16. A kath. egyb. és kér. állam. Dr. Hergenrőtber J. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom