Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta

162 szabadnak most ennek mellőzésével intézkedni ; nem akarta to­vábbá, saját meggyőződését föladni, mely szorént a királyok ha­talma isteni s így semmiféle ember még a pápa által sem ve­hető el. E meggyőződéséhez minden áron hű akart maradni s azért Cuneo javaslatait nem fogadá el. 5) 13. Y. Pál pápa nem volt oly lépésre birható, mely az egy­házban régtől fogva s az akkori első hittudósoktól is védett közvet­len egyházi hatalmat valamikép megingathatta volna. Hogy a fönemlített adat, melyszerént a párizsi császári könyvtár 1609. iul. 22. diplomatiai okmánya értelmében, maga ezen pápa Angol­országnak I. Jakab által fölajánlott egyesítését Romával politi­kai hatalomigényeinek áldozatni hozta, föl nem vétetett a „Ja­niméba, engem meglepett (A. J. 15 1.) ; most azonban egy pon­tos idézet az eset valódisága fölötti kételyeimet, melyekben kü­lönben még az augsburgi „Allgemeine Zeitung“ is osztozott, el- oszlata. Bebizonyíttatik-e azonban ezáltal, a mi bizonyítandó vala? Hogy t. i. Y. Pál politikai hatalomigényei­nek Angolország és Róma egyesülését áldozatai hozá ! Politikai hatalomigényekről akkor szó sem volt, hanem egyházi rendsza­bályoktól való eltérésről, az egyházban elfogadott s talán a pápa által is vallott nézet kárhoztatásáról. Brèves francia követ Ró­mába azon üzenetet vitte, hogy Jakab hajlandó elismerni a pápát első püspöknek és az egyház fejének, ha eláll annak védésétől, hogy a pápák kiváltsággal birnak a királyok letételére ; a pápa azonban kijelnnté, hogy ezt nem teheti „sans être taché d’ héré­sie.“ *) Még mindig kérdés tárgya, vájjon a francia államférfin a pápa szavait helyesen fogta-e fői, miután az államférfiak ritkán hatolnak a hittudományi megkülönböztetések értelmébe és e körökben például ma is úgy beszélnek az 1864. syllabusról, mintha az ott in globo elitéit nézetek, mindmegannyi eretnekség gyanánt volnának tekintendők ; tulajdonképeni pápai nyilatkozvány e tárgy­ról nem létezik, pedig csak az esetben tartható valaki „eretnekség által beszenyezettnek,“ ha valamely propositio haeresi proxima védésében konokul megmaradt; mint haeresi proximát tekintették 6) Ranke Englische Geschichte II. köt. 18G0. 206. 207 1. VII. köt. 1868. Függelék. 26—32 1. ') Notices et extraits, t. VII. p. 311. Doll ing er idézett előadásán 1872. márc. 13. szintén kiemeli a pápának nyilatkozatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom