Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)

XIII. A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta

XIII A pápák fensőbbségi igényei a XVI. század óta.

1. Ha valamely világi fejedelem szigorúan ragaszkodik jogaihoz, melyeket bármily cím alatt, ha mindjárt bitorlás, hódítás vagy erőszak alatt is vett át elődeitől, #3en örökölt jogarnak és koronája kiváltságainak védelmében kifejtett szilárdsága dicséretet érdemel; ha azonban egyet ezek közöl hanyagságból, tétlenségből, vagy gyávaságból elveszít, rendesen menthetlen ócsárlás éri. Ellenkezőleg habár a pápa, ki trónját nem hagyhatja családjára, barátjaira és kegyenceire, mindazáltal eskü által van kötelezve annak jogait teljes erejéből megvédeni, midőn az elődei által több évszázadon keresztül gyakorolt jogokat, alapuljanak azok az egyházi elsőség természetén vagy történelmi fejlődésen s alapszerződéseken, vagy más törvényes jogcímeken, elszántan érvényesíti és nem engedi meg, hogy pápasága alatt a sz.-szék jogai és szabadalmai (iura ac privilegia Sedis apostolicae) megszorítást szenvedjenek és csökkenjenek, azonnal határtalan uralomvágyról vádolják és minden erre törekvő lépésben igazságtalanságot, dölyföt látnak, anélkül, hogy azért jobban Ítélnének azon pápákról, mint hasonló fejedelmekről, kik valamely szerencsétlen percükben a szerzetteket megvédeni (parta tueri) elfelejtették.

2. A középkori egyeduralkodók sem kül-, sem belterjileg nem bírtak oly hatalommal, minővel az újabbkoriak bírnak ; nem minden időben birtokolták ugyanazon területeket, a kik pedig bírták azokat, nem mindig egyenlő jogcím alapján bírták. VII. Lajos és IX. Lajos királysága más volt, mint XII. Lajos, vagy mégiukább XÎV. Lajos alatt a francia birodalom. Azonban a király egyesített magában minden jogcímet, kiváltságot és jogA kaik, egyk. és kér. állam. Dr. Uergenrőtker J. 10