Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XII. Az egyház és a vallásszabadság
138 nem azonosítja. Ha valaki törekvésének feladatául vallja a kereszténység és pápaság kiirtását, mert benne roszat lát, mert kedves szolgálatot vél tenni Istennek, midőn tisztelőit a zsinagógákból kiűzni törekedik °) : akkor is lehet a tévelyben jóhiszemüleg, még akkor is birliat, mint az egyházftldöző Saul, tiszteletre méltó tulajdonokkal. Ily esetben azonban „valamely egyén meggyőződésének nyilvános megvetése“ kétértelmű kifejezés ; másnak jóhiszeműsége sohasem lehet megvetés tárgya, nem is érdemel megvetést, hanem szeretetet és szánakozást, ha mindjárt meggyőződése téves is ; sőt a tévely sem oly értelemben képezi a megvetés tárgyát, mintha valami jelentéktelen lenne, hanem igenis tárgya az a szánakozásnak, mert roszból ered s roszra vezet. T) De valamely ember iránt tanúsított szeretetből atévelyt az igazsággal egy sorba helyezni, azt elismerni, helyeselni, — époly esztelenség, mint erkölcstelenség volna. 4) „Végre mert az alkotmányhoz csatolt vallási rendelvény által a konkordátumban adott szabadalom, melynek értelmében a kath. egyház minden joga- s kiváltságának, mely őt isteni rendelés és a kánonjog szerént megilleti, épségben kelle maradnia, eltöröltetett.“ De a kérdéses hely csak azt mondja: „Első sorban kell említenünk, hogy a rendelvény, vagy a második melléklet8) fölebb említett intézkedései mind ellenkeznek a konkordátum első cikkelyével, melyben ő felsége kötelmének ismerte el“... stb. íme épen ezek azon elsorolt s közönyt terjesztő intézkedések. Ha továbbá azt halljuk: „Tekintve, mily messzeható fontosság rejlik a konkordátum ezen első cikkelyében, melyaz egyházközépkori kiváltságait mind magába ölelvén s egészen érvényre emelvén a modern államot okvetlenül semmivé tenné, felfogható lesz előttünk, hogv azt a bajor kormány vallási rendelvényében megnjirbálni kényszerült“ 9) — úgy ez első tekintetre is óriási túlzás, mely még kirívóbbá válik, ha meggondoljuk, hogy a középkorban a püspökségek, egyházi méltóságok és kanonoksá6) Ján. 16, 2. V. ö. Mát. 10. 17. 18. 21. Márk. 13, 9. 13. Luk. 12, 11 ; 26, 16. k. 7) Greg. M. hóm. 34. in Evang. : Vera justitia compassionem habet, falsa dedignationem. 8) i. h. 248. 1. : che tutte le disposizioni deli’ Editto ossia Annesso se- condo ri portate di sopra. 9) Huber 75. 1.
