Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam II. - 38. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1875)
XII. Az egyház és a vallásszabadság
118 elégtelen, s a tömegekbe fészkelt eszmék erősebbeknek bizonyulnak gyútűs puskák- és acélcsövű ágyuknál. Az örvény, melyet gondatlanság támaszt, a gondatlan nemzedéket is el fogja nyelni. 16. De vájjon „a társadalom megmentése céljából“ régibb időkbe szorítsuk vissza tán a baladást? Yisszaparancsoljuk a számtalan hitehagyottat az egyedül üdvözítő egyházba, megfoszszuk a nemkatholikusokat minden jogaiktól s mindazon szerződéseket! törvényeket, melyek javokra fenállnak, megszüntessük? Katho- likus, legyen az világi vagy hittudós, soha sem követelte, sem nem mondotta ezt. Az egyház „ugyan ott, hol a tévhit vallása és gyakorlása megengedve nincsen, a kath. felsőségtől követeli, hogy az engedelem soha se adassák meg, mert ez a kath. alattvalók lelki üdvének veszélyeztetésével jár; de ott, hol valamely tőle elszakadt egyházközség hívei szabad vallásgyakorlatot élveznek, vagy a hol e község és hivei ugyanazon jogigények birtokában vannak, mint az egyház és gyermekei, e jogok megcsorbítását nem helyesli még akkor sem, ha abból váratlan külső előny háramlanék is az egyházra.“ 1) Azért nem ellenmondás,2) ha a pápa a vallásszabadság kimondását oly államban, minő az osztrák, roszalja, jóllehet az más államban már régebben behozva és szükséggé válva jogosan létezik s meg nem változtatható. Ez utóbbi a körülmények nyomása alatt elkerülhetlenül létrejött, szerződések és törvények által szentesített ténynek tekinthető, melytől az elismerést nem lehet megvonni. Azonban a vallásszabadságnak kikiáltása szükség nélkül nem egyéb felszólításnál új felekezetek alakítására s nemcsak a lelki üdvöt, hanem az állam békéjét is veszélyezteti. 3) 17. Két egymástól teljesen elütő kérdés: t. Kath. fejedelem ') Eintel i. h. 124. 125. 1. 2) Mint Huber 79. 1. állítja. 3) Pignatelli Consult, can. t. I Cons. 143 n. 24 p. 190 ed. Vénét. : Necessitudo cum haereticis noxia et periculosa est, non modo quoad salutem animarum, sed etiam quoad pacem et tranquillitatem politicam, quae sine fidei unitate conservari nequit. Ubi enim est publica animorum dissensio, quam introducunt haeretici, ibi pax publica esse non potest. Yix firma esse pos- sunt pa c is j ura in ter qu os e s tfi dei be 11 u m, ait Ambrosius L. 3 Offic.
