Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

76

szakban kevésbbé kifogásos fordításokkal lepték rneg az iskolát,

A tagok lelkes tevéken ys >go s buzgalma nagyobb vállalatra jogosítá már az iskolát. Sz. Ágostonnak „A mennyei városról“ irt XXII könyvét fordításra kiszemelvén, ') egyesek féltékeny versengéssel olvastak lél a gyűléseken részleteik fordítását. -)

Alig a fordítási vágy ez évben pezsgő életet idézett elő, az eredeti dolgozatok pártolása is nevezetes mozzanatot, szült. Hőbe Károly pécsi növendékpap „A temető“ eimii eredeti munkájával valódi forrongást idézett elő. Örömmel töltő el a kedélyeket azon gondolat, hogy a kis társulat oly tagokat is számlál magában, kik elég erővel bírnak az eredeti dolgozatokban előforduló nehézségekot eloszlatni, és valami szépet, rendeset teremteni. a) A most bekövetkezett bár csak némelyek által képviselt eredeti munkálkodásban ') észlelhető az önállóságra való törekvés.

Ily szépen fejlett már ekkor a bimbó, mely majdan az egyháznak és hazának vala gyümölcsöket hozandó. Az ifjak azon öntudattal eltelve, hogy hazafiéi kötelességüket teljesíthetik, a munkavágyat lelkesedéssel egyesítvén lankad hatatlanul fáradoztak ; s bár a munkálkodás súlypontja a fordításban volt, nem lettek teljesen mellőzve az ötödik évben sem az eredeti kísérletek. Hőbe Károly „A magány- l

l) „Ezután T. Elnökünk (Pintér Ferenc) a tagok elé terjesztette véleményét, melynél lógva jónak látta fordítás tárgyául sz. Ágoston „Mennyei városról“ irt 22 könyvét választani, melyben a tagok tüstént megegyeztek.“ Lásd évk. 18111. April 13-án. XIX. r. gy.

*) Oly gyakran tartották ezen időben a gyűléseket, hogy ezek száma rendesen a 30-at is meghaladta. Vasárnapon kívül más iskolai napokon is tartottak rendes gyűléseket.

°) Lásd évk. 1831 január 1-én. X. r. gy.

*) Itt főleg kiemelendők Cerhák Ignác, Hőbe Károly, Under Alajos stb.