Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818
33 lyogni képeteken, moly köblötök szűk határain kitörvén esz- küzlötte, hogy szándékunkat nom csak jóvá hagytátok, liánom annak annál könnyobi» végrehajtása végett fáradhatlan munkásságtokat is minden további késedelmesség nélkül legnagyobb pontossággal ajánlanátok. Hála ezért nektek nemes indulaté Bajtársaim áldás fogja lépteteket s a késó maradék is tisztelettől fog emlékezni nagylelkű tettetekre.“ „Csekély ugyan — így folytatja — amit most tehetünk, csak kezdete a nagyobb jövendőnek, s csak pirosló hajnala azon tisztább nappalnak, melyet reményihetünk, ha a feljövő na]) tiszta sugári a ködöt szétoszlatják. De annál nagyold» dicsőség fogja követni igyekezetünket ; minél nehezebb felállítani azt, a mi még nem volt. Fogjunk tollát kezet nemes társaim egy szívvel lélekkel s lépjünk közelebb a célhoz, melynek eszközlésére ide gyűltünk. Szerkesztessftk magunkat egy testbe, hogy így mint azon egy test tagjai annál hivebben s pontosabban teljesíthessük kötelességeinket.“ A kerckded rövid beszéd megindítá a sziveket: ezután a szónok érvekkel akart hatni s ezen célból értekezést olvasott fel „A nemzeti nyolv becséről.“ ') Abbéi indul ki, hogy az ember természeténél fogva társas életre van hivatva; de mióta nemünk már annyira elszaporodott s mindnyájan (a szó szoros értelmében) egy társaságban nem lehetünk, a gondviselés intézkedése szerint külön oszlott kisebb- nagyobb testekbe gyűlve, képezzük a nagy testet, melyet tágabb értelemben emberi társaságnak nevozünk. Azután hangsúlyozza, hogy ezen nagy testbe már kilenc század óta számlálnak a nemzetek sorában minket és a történet évkönyvei is számlálni fognak mindaddig, mi g nemzetiségünkhöz buzgón ragaszkodva ünfenmaradásunk eszközeiről meg nem feledkezünk, mig örülni fogunk nemzeti létünkön. Ezeket előrebocsátván áttér a hazaszeretet jellemzésére, mely szorosan összefügg a nemzetiséggel, a nemzetiség pedig a ') Ez »7 első évkönyvben az alapító levél után van közölve ily címmel : „Előszó a n e m z e t i nyelv b e c s é r ft 1.“ A kó/.p. papnüv. m. o. i. iskolAjinak túrténote. 3
