Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

nyelvvel. Nem a mindennapi tapasztalás bizonyítja — így folytatja — hogy a nemzet felvilágosodása, mi vetődése és ezzel viszonyos boldogsága, önt'enmaradása feloldhatatlan viszonyban áll nemzeti nyelvével. Elmondja, hogy odakin már a cselekvés terére léptek, belátják, bogy a nemzeti művelődés, csinosodás egyetlen eszköze a nemzeti novel's ; mig hozzánk —- így szól — nevessem-e, fájlaljam-e V a természet is idegen nyelven szól. Tanulunk magyar latinitást s a szivünk eszünk kiművelésére szükséges eszközöket elhanyagoljuk. Valóban — kiált fel Iliász — ha nemzetiségem megtagadásába kerül művelődésem, készebb vagyok arról lemondani. Némileg elkeseredett szavak, de hiába ez azon korban történt, midőn Széchenyi szelleme uralkodott. Azután a nemzetiségükről megfeledkező ippek elaljasodását festvén bízik nemzetünk jövőjében! Már nem kell végző beszédét - ily elaljasodástól tartanunk, mert látszanak már o•• y boldogabb kor elősugárai nemzetünk újra virradt, reggelében. Adjunk tehát kezet egymásnak, szálljon meg bennünket az egyesség szent lelke, bogy egy szívvel Iélekkel törjünk nemes célunkra. Ezt kívánja tőlünk édes hazánk, ezt kiáltja a nemzet közszava, erre vonzanak lelkes nagyjaink vei 'dkedő példái, erre kötelez végre a hazaszeretet. Lépjünk föl nagy szívvel a nemes pályára s fáradni tudatlan lépésekkel, haladjunk dicső célunknál váró babérkoszorúkéi I.

A hazaszeretet, az őszinte lelkesültség ily nyilvánulása nem lehetett csak gyorsan múló tünemény. A gyönyörű beszédet ünnepélyes csend váltéi fel; a jelenlevők meg voltak hatva, és közülök 19-cu a társulatba való belépésüket tüstént. készséggel kijelentették. Kár a tettre bővülő ifjak száma csekély volt, mégis érdek és szeretet vonz hozzá jók ; mert ők voltak az iskolának megalkotói. Talán nem egy olvasó előtt érdektelenek neveik: de ránk s azokra nézve, kik az iskola eddig lefolyt élet'd méltányolják,; kik tudják, mily szilárd jellem s lelki erőre voll szükség, hogy az, eszmét valósíthassák, bizonyára kedves leend, ha emléküket, felevenítjük, ha neveiket megemlítjük. Voltak pedig a következők:- :! I -