Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

Kutfők

14

vébe fog küldetni. Legyen elég ennyi e in ft jelességének elismeréséül.“1) Fájdalom e fontos munka, valamint Szmrecsányi Fái liasoncimii dolgozata, melyek ismerete a jelen munka megírásában nagy könnyebbségünkre lehetett volna, inár nem állt rendelkezésünkre.

Ezen jelentékeny emlékek hiányát pótolják némileg Ritbammer (most Kadnay) Farkas 1871. junius 21-én mon- ilott elnöki beszéde, melyben arról értekezik , mikép lett a „Magyar gyakorló iskola“ „egyliázirodalmi“-vá. Úgyszintén Szmida Viktor az iskola alapításáról szóló beszéde (melyet 1872. junius 21-én mondott), és „(Csevegések,, cimíi munkája. Kivált, az utóbbi megbcesiillietetlen. A szerző alapos Ítélő tehetséggel és szakavatottsággal értekezik az iskola történetének megírásában alkalmazandó kútfők fontosságáról és minőségéről. Valóban köszönettel tartozunk neki, mert nem egy dologra utalt, mely talán figyelmünket kikerülte volna.

Ezekből láthatjuk, hogy az iskola alakulásáról sokan Írtak; de senki sem mert az egésznek, vagy több évnek történeti előadásába fogni; részint mert ez fölötte sok időt vesz igénybe, részint mert nem csekély dolog az iskola történetét létesíteni: minden meglevő iratot átkutatni; kiszemelni az egészhez tartozókat; mellőzni, ami a dolog lényegéhez nem tartozik; figyelemre méltatni minden emléket, okmányt és forrást, hogy lekOvetkeztethessiik a lefolyt múlt tanúságait; kipuhatolni a főelveket, a főszemélyeket, s ezek köré csoportosítani a tényeket ; rendszeresíteni a gyűjtött anyagot és célszerű alakba önteni stb.

Ezek a kútfők, melyekből a szerény munkánkban felhasznált tört'neti anyagot merítettük.

) Lásd évii. IKOO. noveiub. 11-én V. r. ff).