Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
III. Rész. A magyar egyházirodalmi iskola 1850-1874
171 Ezími időkben a jegyzőkönyv szerkeszt‘s ínek módja gyakrabban képezte a gyűléseken lefolyt tanácskozások tárgyát. Az iskola kiindulva azon elvből, hogy a jegyzőkönyv az iskola történetét tartalmazza, idő folytán elismerte, hogy a jegyzőnek nemcsak öröklött, hanem természetes joga is van a történet, illető adatait okadatolva, vagyis az utókornak híven átadni. Sőt 1850-ban az iskola Tóth Miklósnak a jegyzőkönyv szerkesztése körül tett indítványát elfogadván, elhatározd, hogy a jegyzőkönyv oly alak- és modorban irassék ezentúl is, mint eddig, kivéve, bogy a gyűléseken előforduló tárgyak bővebben s kimerítőbben, kiterjeszkedve a kisebbszerű mozzanatokra is (úgymint egyes fontosabb észrevételekre, ellenvetésekre, óvásokra) adassanak elő. ezenkívül minden felolvasott munkának rövid vázlatát is tárgyalja. ') Ezért a jegyzőkönyvek jelleme az ötvenes évek vége felé sokkal kielégítőbb az iskola múlt. tínyeinek és állapotainak felismerésére; s ennek tulajdonítható azon előny is, hogy a jegyzőkönyv érdekesebb előadása mellett most már az okok és ezek eredményei, melyeket az előző évek jegyzőkönyveiben majd hiányosan , majd homályosan találunk feljegyezve, eléggé tüzetesen vannak megörökítve. A jegyzőkönyvnek becsét idővel emelte mg azon körülmény, hogy, n ig az évkönyvekben huzamos időn út a jegyző alanyisága lépett elüt The, és gyakrabban az okok elősorold sa mellett az eredmények, vagy ezek megemlítése mellett az okok vannak elhallgatva; addig már a hatvanas években és főleg legújabb időben azok szerkesztése a törvény iránt tanúsítandó tiszteletet, mely minden egyéni megjegyzésektől, bírálatoktól és kitérésektől szigorú óvakodást parancsol, a tényeknek szabatos, rendszeres és úgyszólván pragmatikai előadását, valamint a tárgyilagosság felé szembeötlő hajlamot tüntet fel. A .jegyzőkönyv eme változó jellemét tekintetbe véve, jogosult az állítás, hogy, inig az évkönyvek tanulmányozása ’) Lásd óvk. 1851Î, december M én IX. r. gv.
