Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)
III. Rész. A magyar egyházirodalmi iskola 1850-1874
143 Fővárosunkban teljesen megváltozott a helyzet. Az izgatás napjai következtek be. Kitört a baljóslatú zivatar, nemzetünk szabadságharcának előjele, melynek zajában a „magyar gyakorló iskola“ is kénytelen volt tevékenysége teréről lelépni. A hazai nyelv emeléséért hevftlő nemes buzgalom tespedő nyugalomra. lett kárhoztatva és már jogosultnak látszott a szétoszló ‘) tagok azon bús sejtelme, hogy a bekövetkezett zilált viszonyok közt az iskola vagy soha, vagy nagyon későn fog ismét életre kelni. *) „A legnagyobb magyar,“ hazánk lángeszű államférfin, ki oly határozott bizonyossággal merte nemzete jövendő nagyságát megjósolni, a kétségbeesés fájdalmában kétkedő bizonytalansággal merengett el a jövő komor képein és nem bírt szabadulni az elpusztulás rettentő gondolatától. Széchenyi villan yozó működése el veszté varázserejét; emészté őt a gondolat, hogy nemzete végkép lemondva a tények mérlegeléséről, az izgalmas napok csodált hősének hódol, ki szónoklata hatalmával magához ragadta a sziveket. Az akkoron elérhetlen nemzeti aspiratiók ápolásának leghatalmasabb tényezője, Kossuth, alkotta a közvéleményt és türelmetlen szenvedélylyel hódította meg a uéperőt, mely kezében eszközzé lön, de melynek ügyes vezetését, irányzását a gondviselés megtagadta tőle. A nemzet pedig már ekkor legnépszerűbb költője (Vö') Ij. év le ISIS. máj. 12-én rk. gv. *) A forradalom a papnöveldén is hagyott, némi emléknyomot maga után „A növelőével így ír egy folyóirat közvetlen érintkezésben levő egyetemi templom országos tanácskozásházzá vala átalakítandó ; mi végett a temek s gazdagon aranyozott szószék, orgona, oltárok részint elhordattak , részint bedeszknztattak ; helyüket a tribün és a karzat vala elfoglalandó ; a régi karzaton az ékes í'arag- ványu korlát több helyütt á tfii részel te tett, hogy e réseken a hallgatóság nyíltabb kilátást nyerjen ; az intézetnek a templommal határos első emeleti folyosója fákkal záratott el többi részétől, szinte a hallgatóság számára, mi ngy is maradt.“ Religio 1853. Első félév, 124. lap.