Séda Ernő: A Központi Növendékpapság magyar Egyházirodalmi Iskolájának története (Budapest, M. E. I. Iskola, 1874)

II. Rész. A magyar gyakorló iskola 1831-1818

VI. Fejezet. Az iskola nemzeti jellege. Az iskola azon mozgalmak között alakult meg, melyek az egész nemzetet tettre hívták tél, t i. a nemzeti újjászü­letés korában. A nemzeti lelkesedés befolyása alatt kezde­nek az alapítók nemzeti érzelmeiknek tettleg is kifejezést adni, célul tűzvén ki a nemzeti nyelvnek elsajátítását. Az ébredező nemzetiség - e szavakkal mutatták be első irodalmi zsengéjüket — hevétől melegülve rég­től dagadtak már nemes vágy tol telt kebe­leink, 1' o r r ó n ó h a j t v á n h a z a 1 i ú i k ö t c 1 e s s é- günkn e k előtt ü n k s z e ntsé g ét h e h i z o n y í t. a n i ; kifakadt t. i. a' munkás ho u szer etet- gyeugo csirája kebelünkben, és eg y » z e a t é r z é s t ő 1 me g i h 1 e t v e k e z il é u k gondol k o d n i : m i k é n t s z e n telhet n o k m i i s e s e k é 1 y e r o n k e t s z e r e- t e 11 h a z á n k n a k1) A nemzeti lelkesedés a munkálatok minden sorából tükrözik vissza, sőt ez emelkedett felszínre mindig a ma­gyar gyakorló iskola betéteiében és minden intézkedéseiben is. így midőn 1812. február 24-én az elnök tudosítá az is­kolát, hogy Kopácsy József herceg-prímás kegyes adomá­nyát (100 Irt), úgy kívánván azt a körülmények, latin nyel- *) *) !.. évk. A. N. M. Oyak. Tsk eredete. I. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom