Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
II. A világi fejedelem és a szentszék
75 latkozatok nem csekélyebb jelentőséggel birnak, mint a pápák egyéb hasonló nyilatkozatai. Midőn némely gallikán érzelmüek a bázeli és konstanci határozatok azon helyeit hozzák fel, hol azok a pápai hatalmat tárgyalják t. i. a 4. és 5. ülés végzéseit, melyek egyetemes jellege alapos okokkal vitattatik el, következetleneknek tűnnek föl, ha ezeket épen a mi kérdésünkban akarják elvetni kivált ott, hol egyúttal oly ülésekről is van szó, melyek egyetemes jellegét mindenki elismerte. 12) 46. Ami II. az egyes helyeket illeti, el kell ismerni, hogy egyes határozatok csak az egyháztól függő híibérek elvesztésére vonatkoznak ; azonban ebből nem következik, hogy a többiek is, nevezetesen azok, melyek minden fejedelemről kivétel nélkül szólnak, csupán az egyház hűbéri kötelékéhez tartozó területekre vonatkoznak. ’) Ha csupán egyházi hűbérről volt szó, akkor az egyházatyáknak semmi szükségök sem volt a fejedelmek bele- egyezésére a lázadó hübérnökök letételénél ; ' támaszkodhattak a hűbérjogra. melynél fogva a római egyház hasonló jogokkal birt hűbérnökei fölött, mint más hübérurak és a hűbéri vétséget ezekhez hasonlóan büntethette. 2) Minek erre nézve a világi féjedel- mek beleegyezése ? s) Ennélfogva alaptalan azon állítás, hogy a közvélemény a római-német birodalmat a római egyház hűbérének tekintette; mivel szorosan jogi szempontból véve az impe- riumtól különböző regnum teutonicumbizonyára nem olyan volt; de maga az imperium is, bár sok tekintetben függött az egyháztól, hűbér még sem volt. Zsigmond Konstancban ilyféle állítást legke- vésbbé sem tűrt volna meg. 4) Azonban az sem bizonyítható be, da Sinodi generali sia stata supposita come certa e riputata dei poter della Chiesa, ed anche non solo senzalcuna contraddizione de’ principi, ma con pieno consentimento di tutti i signori e monarchi dei mondo cattolico sequita e pratticata. la) Bianchi 1. c. n. 7. p. 167. *) Roncaglia p. 302. 2) Bianchi 1. c. n. 3. p. 161. 162. 3) Mamachi p. 246 not. : Agi deinde de officiis et beneficiis Bossuetius censet, quae Ecclesiae vel innato vel acquisito jure essent. Hoc autem si verum est, quid opus esset consensione principum ad privandos refractarios officio ac beneficio, quod Ecclesiae vel innato vel acquisito jure competeret ? Quid ergo ? Yir gravissimus vi argumenti pressus modo hoc, modo illud opponit, ut tueri se posset. 4) Bianchi 1. c. n. 4. p. 162. 163. 1. a IV. A. alatt.
