Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

I. A középkor alapnézletei

50 kifejezés, kivált a IX. század óta, igen gyakran használta­ik. 2) Az egyházi és világi jog értelmében a kiközösítésnél való javíthatatlan makacssággal összekötött következmények a követ­kezők voltak : a nyilvános hivatalok viselésére való képtelenség, a már viselt hivatalok elvesztése, a kiközösített bűnös alattvalói­nak iránta eddig tanúsított engedelmessége alól való fölmen­tése. 3) így III. Honorius az egyházi jogkönyvbe fölvett egyik határozatban kimondá, hogy a két éven túl kiközösítéssel sújtott és az egyház oldozó hatalmát megvető gróf, ha ismételt figyel­meztetésre meg nem javul, alattvalóinak engedelmességére jogos igényt nem tarthat és ezek az iránta köteles hűségeskü alól ki­közösítésének tartama alatt fölmentetnek. 4) Ez III. Ince határo­zatával teljes összhangzásban volt, ki u. i. kijelenté, bogy a VII. Gergely által meghatározott személyek nemcsak jogosan, hanem kötelességszerűleg is tartoznak a kiközösítettek iránt engedelmes­séget tanúsítani, következőleg velők közlekedni is, ha az csupán a kiközösítést illeti. 5) 31. Azonban valamint az egyszerű hívők, úgy a királyok és hercegek is alá voltak vetve a kiközösítésnek. *) Ennek elrende­lése a pápák és zsinatokhoz tartozván, tisztán egyházi cselekvény volt és így itt az egyház egészen a maga légkörében mozgott. Még a ga'llikán Dupin is ezt mondja: „Én úgy gondolom, hogy 2) a párizsi zsinat 846. c. 56. savonniéres-i 859. c. 9. troyesi 878. c. 1. [Hefele IV. 111. 198. 512], I. Miklós pápa ep. 7. et in Conc. Rom. 863. [v. ö. can. 2. C. IV. q. 1.] VIII. János c. 12. C. III. q. 4 és másutt gyakran. így szól III. Coelestin c. 10. Cum non ab homine II. Ide jud. : qui si depositus incorrigibilis fuerit, excommunicari debet, deinde contumacia crescente ana­thematis mucrone feriri. A pontificale romanumban is meg van e küiönböz- tetés. Phillips Lehrb. d. KR. 189. f. 544. 1. Jegyzet. s) Kober Kirchenbaum. 403. 1. 4) c. 13. Gravem V. 37. de poenis. 6) c. 31. I n t e r a fi a tit. de sent, excom. V. 39. Fölvilágosítás ugyan­ezen pápának fönebb 29 f. 4. sz. alatt idézett helyéhez. Itt oly személyek etuelvék ki, kik már ante prolationem sententiae excommunicationis tartozván a kiközösítettnek engedelmeskedni, neque postmodum ad contrarium tenentur. Mindazáltal az utasok- zarándokok- és kereskedőknek tartózkodniuk kell a ki­közösítettékkel való érintkezéstől, hacsak szükség nincs rá. Csak in criminibus szabad bárkinek is a kiközösítettékkel közlekedni. *) A régi keresztények ebbeli hitét megmutatta Kober 108. s. k. 1. é. tételt Bossuet is elfogadja P. I L. I sect. 2. c. 21 p. 154. 155.

Next

/
Oldalképek
Tartalom