Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog
biztosítja.7) Ez szükséges és a Teremtő akaratából folyó intézkedés, melynek az emberek föltétlenül kötelesek magukat alávetni. Ezt követeli a természeti jog, mely isteni jog, s azért a hatóság hatalma is Istentől van.8) Isten e hatalmat sok theologus szerént a népnek adta, közvetlenül a népen alapszik, mely azt egy vagy vagy több egyénre átruházhatja.9) Mindenekelőtt a kormányforma meghatározásánál, melyet maga az Isten állapított meg, lép érvényre az elv.10) Már most vájjon Isten közvetve a társadalom által, vagy közvetlenül maga oszthatja-e a tőle származó kormányhatalmat, gyakorlatilag csekély fontosságú ; m ért mindkét esetben a hatalom isteni eredete meg van tartva, a kormányzók és a kormányzottak kötelmei nem különböznek.11) 6. Végre azon állítást, hogy a politikai hatalom eredetileg s sajátképen a népben bírja alapját a) észérvekre alapítják a régibb tbeologusok. Mert azt mondják: 1. ezen hatalom isteni jogból (de iure divino) származik ; azonban az Isten e jogot nem adta egyesnek, tehát csak az összeségnek adományozhatta. 2. Feltéve, hogy a tényleges (positiv) jog meg volna szüntetve, akkor nincs jogcím, mely valamely embert, minthogy egyenlők, följogosítana arra, hogy a többiek fölötti uralmat magához ragadja ; ennek tehát az összes népben kell lennie. 3. Az emberi társadalomnak tökélyetes társulatnak kell lennie ; kell tehát, hogy az önfentar- tásnak és a csendháborítók megbüntetésének jogával birjon.1) Továbbá b) a római jog több helyeire hivatkoztak, hol a nép ha’) De reg. : princip. L. I. c. 2. Alvar. Pelag. de planctu Eccles. L. 1. c. 36. í. 152. seq. Cf. Card. Gerdii. Diss. de principatu civili (Nouv. Opuscules du Card. Gerdii. Komé 1752. p. 16. seq.) 8) Bellann. 1. c. : Praeterea haec potestas est de iure naturae ; non enim pendet ex consensione hominum, nam velint, nolint, debent regi ab aliquo, nisi velint perire humanum genus, quod est contra naturae inclinationem At ius naturae est ius divinum ; iure igitur divino introducta est gubernatio, et hoc videtur proprie velle Apostolus, cum dicit Rom. 13. : Qui potestati resistit, Dei ordinationi retistit. 9) Bell. 1. c. Suarez de leg. III. 4. Concilia 1. c. '°) Bellarm. 1. c. : Quarto nota, in particulari singulas species regimimis esse de iure gentium, non de iure naturae ; nam pendet a consensu multitudnis onstituere super se regem vel consules vel alios magistratus. n) Ezt kimutatja Balmes. Kath. és prêt. III. k. 51. f. *) Bellarmin 1. c.
