Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
IX. A világi hatalom eredete s az ugyanez ellen való ellenállási jog
431 5. Kendesen különbséget tettek a hatalom eredete ás viselője közt, maga a hatalom és alanya közt. A hatalom magában véve Istentől van, — ezt mindnyájan tanították, de nem az egyes hatalomviselők, sem annak különféle alakja; az isteni jog egy emberre sem ruházta különösen a politikai hatalmat ; azonban a természet és az ész kívánja, hogy olyan létezzék.1) Aranyszáju sz. János eképen nyilatkozik Köm. 13, 1. sk. ; Hogyan? Minden uralkodót Isten rendelt? Nem azt állítom, mondja Pál; mert jelenleg, nem egyes uralkodókról, hanem magáról a dologról beszélek. Hogy hatóság van, hogy némelyek kormányoznak, mások kormányoztatnak, hogy semmi sem történik esetleg rend nélkül, hogy a népek nem hányatnak ide s tova mint a hullámok, ez az isteni bölcseség műve. Szintúgy Isten azért köti a nőt a férjhez (Példabesz. 19, 14.), mert Isten alapította a házasságot, nem pedig, mert mindazokat, kik házasodnak (in individuo) köti üsz- sze.2) A hatalom általában véve és a mennyiben rend, Istentől ered,3) Istentől van quantum ad debitum ás nem quantum ad acquisitionem et usum ;4) lényegére nézve Istentől származik ; az egyes kormányformák az emberek tetszésére bízattak.5) Az ember úgy van alkotva, hogy egyedül nem élhet, hogy hasonlóval kell egyesülnie, ő természeténél fogva társas életre van teremtve.6) A társadalomnak azonban hatalomra van szüksége, mely azt igazgassa; mert nélküle a rendetlenség sőt a felbomlás elkerülhetlen; hatóságot igényel, mely a rendet és egységet úgy mint a békét *) *) Bellarm. 1. c- . . . Cf. Suarez Def. III. 2. 10. de leg. III. 3. 3. Blanchi t. III. B. I. c. 1. §. 7. ü. 11. 12. p. 64. seq. 9 Ghrys. hóm. 23. in Rom. n. 1. (Migne LX.) Épen igy Joh. Dam. in h. 1. (ib. XCY. p. 545 ) S. Thomas in ep. ad. hóm. c. 13.: Omnis potestas a Deo est, sed potestas ipsa, at non potentes. 3) Aegid. Rom. in L. II. d. 44. q. i. a. : q. 2. a. 2. : a. Deo . . . generaliter, et in quantum ordo est. 4) Gereon, de pot. eccl. C. 1. Durand, ap. Bianchi t. I. L. I. p. q. n. 67. 6) Bossuet. 1. c. p. 126. : Civile imperium generatim tantum traditum est et hominum arbitrio forma relicta, sive illa monarchica, sive aristocratica, sive popularis foret. 6) Már Aristot. Polit. 1. §. 9. p. 483. ed. Paris 1848. : av^Qiorrog xpvaei îTo'kiTiY.6v Çiôov.
