Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

I. A középkor alapnézletei

34

radtak. Ott látjuk a származásánál fogva vérszegény és megtört angol, IY. Hadrián mellett a főnemes és erőteljes Conti-t, III. Ince név alatt. Állítsuk magunk elé ezen uralkodók nagy csarnokát, amint ezt a római Páltemplomnak csak részben történeti képei jelenítik ; mint gerjesztenek azok még egy Gregoroviusban, sőt nem ritkán legdühösebb elleneikben is nagy tiszteletet ; nézzük át csak futólag a 10,749 pápai levelet, melyeket Jaffé F. regestáiban csakis az 1198. évig állított össze, továbbá III. Ince lajstromát a körülbelől 3440 levéllel, a határozat- és zsinatgyüjteményeket és a még most is igen tökélyetlen buliáriákat, és kérdezzük magunktól, vájjon melyik birodalom képes csak megközelítőleg is a fejedelmek oly fényes sorozatát és azokban oly nagyszerű tevékenységet felmutatni. „A magasabb dolgokban, — folytatja Cantu — állhatatosan egy akarat jellemzi őket, csak a földiekben mint emberek, ingadozó politikát követnek; azért is amazokban hatalmuk ellenállhatatlan, mig emezekre nézve alig tudják magukat a leggyöngébb ellenség ellen megvédeni. Földi uralomra nézve a pápával egyenhatalmú bárók, lázadó népek, vagy túlkatalmas királyok elveszik a pápa birtokait, vagy fogságra vetik személyét; szava mégis a legtávolabb részeken félve és tisztelve hallgatta- tik ; a népek örömmel telnek el, hogy a hatalmasok fölött még egy másik hatalom áll, mely gátolja őket a bűnök utján s lehetetlenné teszi a zsarnokságot, mely valósággá csak ottan lehet, hol a királyok meggyőződnek, mikép az övéknél magasabb hatalom nincsen.“

22. Azon ellenvetést, hogy e teljhatalom az evangélium szellemével ellenkezik, gyakran felbányták; de eléggé sohasem bizonyították be.1) Krisztus övéinek nem minden, hanem csak' a zsarnoki és erőszakos uralmat tiltotta el, minőt a pogányok fejedelmei gyakoroltak.2) Parancsolatai (Luk. 32,25. stb. Máté 20, 25. stb.) nemcsak a papoknak, hanem valamennyi hívőnek szol*) V. ö. Bianchi t. lit. L. I. c.l.§.8.n. 5—9. p. 82—86. M. Gerber* de legit. Eccl. pot. L. I. c. 2. §. 1. n. 6. p. 70 seq.

“•*) A y.uTuy.voitvtív és y.me'ÇovdiâÇsiv Máté 20, 25. ezt világosan fejezi ki, mint Erasmus nyomán Fritzsche, Meyer és Hase K. B. [H Stephani Thés. Y. y.o.Tuy.i ottLij) megjegyz ik. Josue 15., 16. yuTay.VQiívtlv lat. perculture cf. Joh. Sarisb. Polycr. L. Vili. c. 23. Innoc. III. Serm. 2. in annivers. onsecr. Petrus Comestor c. 195, in Evangel.