Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
I. A középkor alapnézletei
35 nak ; világi fejedelmeknek sem szabad zsarnokoskodniok, mint a principes gentium teszik ; minden keresztény az alattvalókkal való bánásban alázatosságot és kegyességet köteles tanúsítani, az elöljáró tartozik hivatalát úgy tekinteni, mint szolgálatot ; az uralkodásnak pascere és nem dominari alakban kell jelentkeznie.3) így magyarázták azt mindig az atyák.4) Magok a pápák nagy hatalmokat nem uralomnak, hanem szolgálatra való köteleztetés- nek, nem személyes nyereségnek, hanem nagy tehernek tartották ; ők szemök előtt tartották az irás szavait. (Luk. 22, 25. stb.)5) Ily fölfogásról tanúskodik sz. Bernátnak III. Jenő előtt tett. nyilatkozata, bogy szolgálattevés, nem pedig uralom adatott neki; hogy ő nem uralkodó, hanem számadásra kötelezett helytartó,0) hogy felsőbbsége nagy munkával jár, mivel földművelőhöz hasonlóan a gazt irtani és jó gyümölcsöt termeszteni köteles ; mert s) I. Petri 5., 1. s k. irotfiaiveiv á\\ ellentétben Y.azav.voitvttv-ml ; különben pascere — regere, mint az a gör., héb. és latin bibliai helyeknek összevetéséből kiviláglik. Ps. 77, 70, 71 ; Ps. 79, 1, 2. ; Ps. 2, 9. coll. Apoc. 2, 27 ; 19, 15; Mich. 5, 2. coll. Mat. 2., 6.; Ezech. 34, 23: Isai. 44, 28. I Parai. 17, 6; Jer. 23, 2. 4; Act. 20, 28; Ps. 22, 1. így Homernél is [II. II. 85. 243.] a királyt mint TVOfiéva kctíüv találjuk. 4) Chrys. in Matth, hóm. 65. 66. n. 4 [Migne LVIII. 622.]. Bernard, de consid. L. II. c. 6. n. 10. p. 748. cf. Petrus Bles. de instit. Episcopi Migne CCLVII. p. 1103. 5) Innoc. III. L.VI. ep. 229. p. 259. Alexio Imp. Cpl. [1203.]: Hoc autem [mit a patrociniumról mondott] dicimus, non ut ambitiose dominium affectemus, sed ut officiose ministerium impendamus, ejus exemplo, qui non venit ministrari, sed ministrare, nec ut dominemur in clero, sed forma gregis efficiamur ex animo; quia principes gentium dominantur eorum, et qui potestatem habent inter eos, benefici vocantur, inter discipulos autem Christi non sic; sed qui major est inter eos, omnium servus existit et qui praecessor, tamquam sit ministrator. [Luc. 22, 25. 26.] °) De consid. L. II. c. 6. n. 10. 11. a kezd. h. : Planum est, quod Apostolis interdicitur dominatus; ergo et tu tibi usurpare cave aut dominans Aposto- latum aut Apostolicus dominatum. Planum est, quia ab utroque prohiberis ; si ntrumque similiter habere voles, perdes utrumque. Alioquin non te exceptum, illorum numero putes, de quibus conqueritur Dominus dicens: Ipsi regnaverunt, et non ex me, principes exstiterunt, et non cognovi. [Ose. 8, 4.]. Forma apostolira haec est: domi n at io interdicitur, indicitur ministratio, n. 12: Exi, o Eugeni, exi in mundum. Ager enim mundus est, isque tibi creditus est. Exi in illum, non tamquam dominus, sed tamquam villicus, videre et procurare, unde eixigendus es reddere rationem. 3*
