Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IV. A pápák és a német-római császárok

191 szárt sokkal jobban ismerte, mint a francia király. Frigyes em­lékirataival és 1254. szept. havában Lajoshoz irt furfangos leve- veleivel egyidejűleg oly rendeleteket bocsátott közre és oly intéz­kedéseket tett, melyek ott kifejezett érzelmeinek a legkirivóbban ellenmondottak ; a személyét illető, rajta tett tapasztalatok igen sokoldalúak és álnok játéka fölötte világos volt.7) A mi a szent­föld elvesztését és Németországnak a mongolokkal szembeni védtelen- ségét illeti, épen a pápák és különösen a lyoni zsinat 14—17.8) canonjaival legtöbb segítséget nyújtott, míg Frigyes e fontos ügyben csak szavakat hangoztatott. Csupán halála közeledtekor mutatván bünbánatot, törekedett egy-két súlyos igazságtalansá­got jóvátenni. Amily áldásos lehetett volna működése, oly sze­rencsétlenné lett az kéjelgés, kegyetlenség, hitszegés és zsarnok­ság folytán. Azon magasztos nevelésnek, melyben őt gyámja III. Ince részesítő, egyetlen gyümölcse volt, hogy a tudományt és műveltséget előmozdította. Legkevésbbé sem állíthatjuk, hogy ő az előző időkben a városok fölvirágzását elősegítette, midőn az önkormányzat ellen bocsátott ki törvényeket; ez némileg csak utolsó öt évében észlelhető.9) Általában természeti adományaival és erőivel csak visszaélt. 27. Frigyes letételétől VII. Henrik megkoronáztatásáig (1245—1312.) nem volt jogszerű császár.1) IV. Ince az egyházi párt által Németországban felkapott hollandi Vilmos pártján ál­lott, ki Frigyes halála (1250. dec. 13.) és IV. Konrád2) fölötti 1. Huber (31. skv. 1.) Daunoura hivatkozik. Essai historique sur la puissance temporelle des Papes I. 212. Az ezen értekezlet fölötti tudósítás is, me­lyet Döllinger Lehrbuch. U. 219. 1. kérdésesnek tart, Paris Mátétól származik. ’) In omnibus se reddidit incredibilem, mondatja Páris Máté a pápával. Későbben Lajos a pápát és egyházat szükség esetén fegyverrel is gyámolítani ígérkezett. Hefele 1012. 1. 8) Hefele 993 -990. 1. 9) Bréholles III. 445. seq. IV. 286. seq. VI. 366. Hefele 880. 8»2. 1. *) Phillips KR. Hl. p. 123. 123. 1. 2) „Oly mély elkeseredést volt képes a pápa a kedélyekben előidézni, hogy magok a német praelatusok összeesküdtek királyuk meggyilkolására,“ szól Huber 32. 1. Azonban az illető praelatusok [a regensburgi püspök és a sz. emmerani apát] a hohenstaufoktól igen sokat szenvedtek, tehát Konrádon magán vettek boszút, kit különben törvényes királyuknak el nem ismertek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom