Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

IV. A pápák és a német-római császárok

184

remélni valója sem volt, létesülését a rémülés és erőszak minden eszközével akadályozó. 1241. máj. 3-án vérlázító módon elfogató az oda utazó főpapokat, 3) száznál több püspököt és követet, Lombardia küldöttségét, három bibornokot. a palaestrinai Pecorara Jakab püspököt, ki incselkedései elől csak zarándok ruhában menekülhetett4) Genuába és innen Franciaországba és Ge- uuán keresztül ismét visszatérni készült ; továbbá Sz.-Miklósról nevezett Ottót és román Gergelyt. Ezen gaztettével még dicsekedett és a foglyokat soká nem bocsátá szabadon.5) Midőn az elaggott és főnkéit lelkű pápának szive megrepedt mind e nyomor fölött (1241. aug. 21.), halálát a többi fejedelmeknek sem lovagias, sem császári, hanem fölötte durva modorban adta tudtul. e) A. pápa halála után, a trónüresedés alatt is a pápai állam iszonyatos pusztítására indult, 7) mintha a pápa lépését mindinkább jogosultnak akarta volna feltüntetni és szembetűnő bizonyságot nyújtani arról, hogy ő tőle tellhetőleg nem csupán IX. Gergely személyét, hanem a római széket is ostromolja. Frigyes tényei és levelei IX. Gergely legpompásabb vádiratát képezik, kinek a gallikánok 8 ) is igazat adtak, kivéve nehány mostani, magát „katholikusnak“ nevező tudóst.

23. Azonban ezek szent Lajos, francia királyra hivatkoznak, ki szintén Frigyes részén állott és az ő javára tesz

8) Bréholles V. 1112. seq. 1118. seq.

*) Richard a S. Germ. a. 1289. Rayn. h. a. n. 38.

6) Richard a S. Germ. a. 1241. Matth. Paris. 1. c. Spond. a. 1241. n. 1 1 Bianchi 1. c. n. 9. p. 436. 437.

e) Bréholles V. p. 1165. seq. Hefele 963. 1.

') Hefele 964. 965. 1.

8) Natal. Alex. HE. Saec XIII. et XIV. c. 1. a. 3. : Concilium, cujus sententia se exutum iri imperio praevidebat Fridericus, celebrandum prohibere studuit, minis deterrens Episcopos a Romano itinere. Per Gregorium non stetit» quin sacerdotium inter et imperium pax iniretur, si Fr. arma feritatemque deponere et Ecclesiae satisfacere voluisset Tartarorum enim in Ungariam irruptio illataque Belae Ungariae et Colomano Ruthenorum regibus clades pontificium pectus urgebat ad pacem optandam oiferendamque perduelli adversus eam imperatori, ut deinde ad propulsandos Tartaros omnium arma verterentur. Id constat ex ep. Greg. IX. ad Carinthiae ducem et ad Belam regem Ungariae 91. et 108. L. XV. At pacem Frid. recusavit, rebus secundis insolens et Romae totiusque Italiae dominationi inhians.