Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)
III. VII. Gergely pápa
125 mentésről.2) A pápa a kiközösítést illetőleg hivatkozik 4) a Péternek és utódjainak adott teljhatalomra, mely alól egy hivő sincs kivéve: „Aki tagadja, hogy az egyházi hatalomtól megkötöztet- hetik, annak azt is tagadnia kell, hogy föloldoztathatik az által és aki ezt tagadja, az végképen szakít Krisztussal.“ 3) Fölhozván Gergely a kor. I. 6. 3. szavait4) ezt mondja : „Ha a szentszék Istentől nyert hatalmánál fogva szellemi ügyekben dönt és Ítél, miért nem világiakban is.“ Azonban a szöveg azt mutatja, hogy ő itt a világi emberek személyeit tartja szem előtt, a mennyiben azok tényleges, vagy legalább kötelességszerüleg Krisztus tagjai.5 6) Ellenzi azon nézetet, mintha a királyok az egyházi joghatóság alól kiveendők volnának és a világi hatalom a szellemi fölé emelendő, minthogy a kettő eredetére és végcéljára nézve elüt egymástól ; Gelasius pápa pedig Anastasius császárra a római szék iránt engedelmességet parancsolt.8) 2) Gyula pápa is mondja, hogy a római egyház kinyithatja és bezárhatja mindazok előtt a mennyország kapuit, a kik előtt akarja. Ilyen és hasonló nyilatkozatok már jóval VII. Gergely előtt is használatban voltak.7) 3) Gergely 2) L. Vili. ep. 21. p. 594. : quod ... postulasti te quasi nostris scriptis iuvari ac praemuniri contra illorum insaniam, qui nefando ore garriunt auctoritatem S. et Ap. Sedis non potuisse regem Henricum, hominem Christianae legis con- temtorem, ecclesiarum videl. et imperii destructorem atque haereticorum aucto rem et consentaneum, excommunicare nec quemquam a sacramento fidelitatis ejus absolvere. 8) L. IV. ep. 2. p. 454, 455. L. VIII. ep. 21. p. 594. 595. *) E hely, melyen sz. Pál inti a hivőket, hogy a pogány birók előtt ne pörlekedjenek, hanem civódásaikat a templomban, a „szentek“ által intéztessék el, már az atyák korában is az egyház törvényhatósága mellett hozatik föl. V. ö. Tomassin. de vet. et nov. Eccl. discipl. P. II. L. III. c. 101. 102. 6) L. IV. ep. 2. p. 455. közvetlenül e szavak következnek : Reges quidem et principes hujùs saeculi, qui honorem suum et lucra temporalia iusti- tiae Dei praeponunt ejusque honorem negligendo proprium quaerunt, cuius- sint membra cuive adhaereant, vestra non ignorat charita s.. Si ergo spirituales viri, cum oportet, iudicantur, cur non saeculares amplius de suis pravis actibus constringunt? 6) L. VIII. ep. 21. p. 595, hol az atyák tiszteletéről van szó, melylyel a római egyház iránt viseltettek. ’) Gyula ezen helyéhez Ál-Isidornál ep. C. XI. p. 464. ed. Hinsch, mely Janus 116. 1. szerént azon alaposzlop, „melyre VII. Gergely uralmat célzó gondolatait építé,“ I. Bonifác pápának egészen hasonértelmű szavait hoztam föl. A. J. 137. 1. 81. sz. a.
