Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

III. VII. Gergely pápa

123

nagy számmal egybegyűltek Krisztus a mindenható Isten fia és az ő apó tola Péter ellen, hogy kiforgassák a keresztény vallást és eretneki fonákságot terjeszszenek. Hanem Isten kegyelméből azokat, kik az Úrban bíznak, semmi rettentés, semmi rábeszélés, semmi földi méltóság Ígérete által sem fogják istentelen- ségökre csábítani. Egyedül azért esküdtek össsze ellenünk, mert a szentegyház veszedelmét nem akartuk szó nélkül hagyni, és ellenszegültünk azoknak, kik Krisztus jegyesét nem tartják szégyennek rabságba sûlyeszteni. A legszegényebb asszonynak is mindenütt meg van engedve, hogy hazája törvényei és saját választása szerént törvényesen kelhessen össze valamely férfival, de az anyaszentegyháznak, mely Isten jegyese és a mi anyánk, az istentelenek akarata és utálatos szokása szerént tilos az isteni törvény és saját akarata folytán jegyeséhez e földön törvényesen ragaszkodnia! Mi nem tűrhetjük, hogy az anyaszentegy- ház fiai eretnekeknek, házasságtörőknek és támadóknak legyenek mint atyáiknak alávetve és általok a házasságtörés gyalázatával megbélyegezve.“ 2) Gergely jól tudta, mennyi ellenséget szerzett magának az igazság körüli buzgalma által 3;) érezte egész súlyát a ránehezedő tehernek amennyiben oly kevés támogatást talált,4) minthogy majd mindenki „a magáét kereste és nem azt, a mi Jé • zus Krisztusé“ 5 6) „Kekünk nincs szabadságunkban“ igy ir ő,tí) „valamely személy iránti tekintetből Isten törvényét mellőznünk vagy az igaz útról az emberek kedvéért letérnünk, mert az Após • tol mondja: „Ha az embereknek tetszeném, Krisztus szolgája nem volnék.“ (A gal. 1, 10.) A papok mérsékletlensége, a szentségárulás és a világiak fölruházványa ellen, 7) mik akkor az egy2) P. II. ep. 04. p. 708 Mansi XX. 628.

3) L. IX. ep. 2. p. 604.

4) L. VII. ep. 8 ad monach Cluniae p. 552 : Nos quoque tanti culminis onus, quod ultra vires est, sustinentes, eiusmodi solatio sublato cum neminem aut vix paucos suffragatores similes inveniamus, quanto mentis angore

ten amur, liquido quidem potestis et ipsi perpendere.

5) L. I. ep. 9. ad Gotofr. duc; ep. 42 ad Sicard. Apui p. 3'2. t.

6) L. I. ep. 9. ad Gotofr. p. 201. t.

’) A fölruházványokról v. o. Petra Vince bibornok Comment, in Constit. apóst. Bull. Tenet. 1741 f. t. 1 Const. Callisti II. Sect. I. p. 235. seq. és Humbert bibor, advers. Simon. [Marténe Thés. nov. anecd. t. V.] E fölruliázványt némelyek szakadárnak mások eretnekinek is tartották. [Ivó Carnot ep. 235. 238-