Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

II. A világi fejedelem és a szentszék

Ill

királyok fölött, ő de dilectis regum cím alatt egyedül azok kihágásainak súlyos voltára és javulásuk nehézségére akar utalni; már pedig ha szorosan véve igaz volna az állítás, miszerént csak Isten Ítélheti meg a királyokat, ebből az következnék, hogy őket büntetni sem lehet ; ez azonban kelleténél többet bizonyítana Bossuet mellett.1) Ama állítás ellenben érvényes, legközelebb a fejedelmek belső indokai és szándékaira nézve kormányzói ténykedésükben :4 5 6) mindenekelőtt kimondja az, hogy oly hatalom, mely a gonoszságot karddal sújtja, oly dolgokban, melyekben az alattvalók a fejedelmek ellenében igazolhatók, nem áll e fölött. Ha valaki az atyák“) ezen és hasonló helyeiből: „Az isteni törvények ellen is vétő fejedelem nem vonathatik az egyház által felelősségre“ — következtetni akarna : akkor hasonlólag az alattvalókra nézve is azt kellene kihoznia, hogy felettök e földön a királynál más hatalom nincs, a mi pedig az Istentől rendelt két hatalmat megszüntetné.7) Azonkívül a bittudósok szerént a fejedelem quantum ad vim coacti vám nincs a törvény alatt,8 9) hanem igenis quantum ad vim directivam.0) A ki csupán a pápánál volt alább való, egyedül Isten alattvalójának tekintetett a középkorban, minthogy a pápa épen csak Isten helytartójának tartatott.10) De anyagi és látható hatalmat ő sem gyakorolhatott, hanem csakis erkölcsit és szellemit, melynek a közvéleményre kellett támaszkodnia, hogy sikert vívhasson ki Ha tehát már egyszerű szerzetesek és apátok dorgálták a királyokat bűneik miatt és Isten

4) Bianchi t. It. L. V. §. II n. 5. p. 314.

5) Bianchi t. 1. L. III. §. (!. n. 4. p. 510. Philips KR. II. f. 109. 521.1. sat.

6) Pl. Optat. Milev. (le schism. Donat. 1,. III. c, 3. Ambros in Psalm. fO. Miserere V. Tibi soli peccavi. Orys- in h. 1. Hieron ep. 40. ad Rust, ep. 22. ad Eustach. c. 5. Greg. Tur. Hist. eccl. Franc. V. 18. Az atyák sok hasonló helyét szolgáltatja Caron Remonstr. Hibernorum P. II. c. 4. §. 2. p. 55. 58. a legtöbb ezek közül Dávid király bűnéről szól, valamint a hittudósoknak §. 3. p. 59, 60. előhozott szavai is.

’) Phillips u. o. 523. sat. 1.

“) A „principem non esse legi subiectum“ általános állítás ellen harcol salisbury-i János Polycr. 'V. 7. p. 527.

9) S. Thom Sum. 1. 2. qu. 96. a. 5. ad 3. Pineda Com. t. II. in Job. c. 34 11, 18.

lö) V. ö. Bianchi t. 1. L. III. §. 5. n. 4. p. 501, 502.