Hergenrőther József: A katholikus Egyház és keresztény állam I. - 37. évfolyam (Budapest, Hunyadi Mátyás, 1874)

II. A világi fejedelem és a szentszék

112

ítéletére figyelmeztették;11) annál inkább illette az szükségképen főpásztori hivatalánál fogva a pápát, kinek különben legfőbb állása is még nagyobb hatalmat kölcsönzött. A mellett sehol sem volt alkotmány, melyben kimondották volna : „A királyok minden emberi törvényen fölül állítvák és egyházi vagy polgári ügyekken egyéb bírót Istenen kivftl nem ismernek“.12)

2(3. Bármennyire adták is át magukat a középkori uralkodók mindenekelőtt a fegyverforgatásnak, a tudományos képzettség épen nem volt tőlök mindenkor száműzve. Eltekintve a nagy Károly, Alfréd, angol király és az Ottók, valamint II. Frigyes német és siciliai császár buzgalmától, nem kevés fejedelem vala, kik meglehetős kiterjedésű képzettség birtokában voltak, mint p. II. Henrik, angol király,1) kit a normandiai papság is kérve kért, hogy hasonnevű fiát a birodalom javára oktattassa.2) Az emberek át voltak hatva e szavaktól : „A mi egy majom (mely embernek látszik) a házfödelen, — az egy balga király a trónon“.3) Több már más fejedelmeknek ajánlott műből lehet következtetni, hogy azok némely tudományban eléggé jártasak voltak s hogy igen jó oktatásban részesültek. így ajánlotta sz. Tamás a fejedelmek kormányzatáról szóló iratát Henrik cyprusi királynak (f 1253)4) egy más ehhez hasonlót Etelka brabanti hercegnőnek. Alig lehetne előszámlálni minden művet, melyek különböző országokban a művelt fejedelmek eszközlésére vagy ösztönzése folytán szerkesztettek vagy azoknak ajáltattak. Az egyház épen nem volt az, mely bennök a tudatlanságot óhajtotta és ápolta volna ;

11 ) így sz. Bernât ep. 170. p. 329. seq. a francia királyt, kinek a többi közt ezt mondja : Horrendum est incidere in manus Dei viventis [Hebr. 10. 31.] etiam tibi, o rex . . . quis mihi tribuat mori, ne videam regem bonae opinionis, sed spei melioris conari Dei consilio obviare, irritare adversus semetipsum summi iudicis iram, pedes patris orphanorum madefacere lacrymis afflictorum, pulsare coelos clamoribus paupernm, sanctorum precibus, iustisque querimoniis charissimae sponsae Christi, quae est Ecclesia Dei viventis. Még élesebbek ep. 220, 221, 226.

ia) Így HI. Frigyes, dán király az 1665-i alkotmányban 2. Cikk.

’) Petr. Bles. ep. 66. p. 195. Walter, palermói érsekhez.

'2) Petr. Bles. ep 67. p. 210. 213.

3) Simia in tecto rex fatuus in solio sedens. Bern. de consid. L. II. c. 7. n. 15.

4) Uccelli Intorno a due opuscoli di s. Tommaso d’Aquino [Külön lenyomat a nápolyi szemléből : La scienza e la fede Ser. III. vol. IX fasc. 452.] p. 10.