Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)
Görögország
59 nek a hazugság legyőzésére. ') Az irodalmi kifejezésmódok a keresztény gondolatoknak vonzó külsőt, ellenállhatlan hatályt s oly irályt fognak kölcsönözni, mely magukat a pogá- nyokat is meghóditandja. Hála e külcsinért, mely a katho- licizmus szigorú erkölcs- és mély hittanát diszitendi, s melyet a pogány Athen tanitotta tudományokban kitűnt irók egy Origenes vagy Gergely ékesszólásában fognak bámulni. 2) Azon században, melyben a szent irás mellett a pogány műveket kivéve alig létezett szép mű, nemcsak a végből volt nagyhorderejű a pogány bölcsészet tanulmányozása, hogy — mint alexandriai Kelemen 3) tévé — azt meglehessen cáfolni, hanem azért is szükséges volt a szónoklat minden szabályát és a nyelv segédeszközeit alaposan ismerni, hogy a szónokok ellen sikerrel föllépni s a tömeget az ékesszólás kecsei által meggyőzni lehessen. „A fáknak tulajdona — mondja sz. Vazul — időszakonkint gyümölcsözni ; a levelek pedig ágaikat környező ékességül szolgálnak nekik. így jóllehet a lélek lényeges gyümölcse az igazság, mégis az idegen bölcseség (a világi ékesszólás ékei) el nem torzítják, hanem mintegy levélzettel takarják , mely a gyümölcsöt elfödi s annak kellemes külsőt kölcsönöz. 4) Megjegyzendő még, hogy Isten, a szent ügy védőit akár a pogányság soraiból, akár egyháza kebeléből választotta, kevés olyat hivott meg, kik a görög tudományoknak ismeretével ne bírtak volna, oly mellőzhetlenek voltak ezek akkor a vallás terjesztésére ama polgárosult, külsőségeknek hódoló világban. Míg az első keresztény század egyszerű- és kenetteljes levelekkel lep meg bennünket, melyeket egy Kelemen, Ignác, Polikárp intézett a korinthi, smirnai, efezusi és filippi egyházak kisded nyájához, — addig a második nagyszámú irodalmi termékekben tündököl. A kereszténység üldözést *) Theodoret, Egyháztörténelem. IV. k. 29. f. a) Özséb, Egyháztörténet. VI. k. 19. f. 3) Möhler, Patrologie 9-dik rész, alexandriai Kelemen tanitmánya. 4) Sz. Vazul. A világi könyvek olvasásáról. 2. f.
