Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)

Görögország

polgárosít nép a görögöket fogadá tanítóiul s mintaképeiül, annyira, hogy Görögország reánk hagyott öröksége által még mindig folytatja polgárosító küldetését.

Görögország gondviselésszerüleg a sz. iratok elterjesztésére s a kereszténység védői nyelvének és ékesszólásának kiművelésére volt hivatva.

Az igazság elterjedése és Krisztus ismerete volt az, mit a mindent magához méltó célból cselekvő örök bölcsesség, ezen számos, társadalmi érdekű intézménynél szem előtt tartott. Midőn a görög nyelv kimívelve és tökélyesítve lön, midőn ennek használata Siciliában, Itáliában, Gallia déli részein az itt letelepedett gyarmatok által vagy Göröghonnak e tartományokkal történt gyakori összeköttetései folytán elterjedt, midőn Sándor hódításai következtében e nyelv ismerete Perzsiában, Babilónia- és Mediában általánossá, *) és használata Örményhonban, Baktria-, Celesiriában a Szeleucidák görög uralma alatt,1 2) Egiptom-, Ethiopiában és Lybia népeinél a Ptolemeusok macedoni uralma alatt köznapivá vált : ekkor kelté föl a Sz. Lélek e fejedelmek egyikében az eszmét, mely szerint az isteni iratokat ez egyetemes nyelvre fordittatná, hogy igy a földnek valamennyi népei megismerjék e magasztos, felsőbb eredetű tanokat és hogy megtanuljanak égi nyelven beszélni. A hetvenkét fordító — ámbár külön dolgoztak — nemcsak értelem-, hanem kifejezésre nézve is annyira megegyezett3) egymással, hogy ez egyöntetűség sz. Irén megjegyzése szerint teljes fénybe helyezi Isten dicsőségét ;4) a hetvenkét napi rövid időköz, melyet e nagy és nehéz munkára fordítottak, az akkoron nyilvános elismerésben s nemsokára közfogadtatásban része1) Pouqueville, Grèce, Introduction de la littérature grecque en

Perse.

2) Patin, Études sur les tragiques grecs, I. k. Histoire générale de la Tragédie.

s) Filó, Mózes élete II. k.

4) Özséb, Egyháztörténet Y. k. 8. f.

— 53 —