Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)

Perzsia

— 34

m

sága mély szomorral töltött el. Az Eszter és Mardochéus sirja fölé Remeit kúpot, a régi foglyoktól származó zsidók mutatták meg nekem, sok romon és omladékon áthaladva érkeztünk oda. E kegyelet szentelte sír igen látogafott búcsúhely. *) A népök iránti könyörületök eszközévé vált két izraelita fogolynak sirja egyedül élte túl a rombolást. „A kereszténység, irja Boré Jenő, uralkodásának székhelyét a rómaiak városábau szilárdítván meg, megmenté ezt a megsemmisüléstől, s biztositá számára á jóslat Ígérte öröklétet. Kelet fővárosai ellenben, melyek visszautasiták az evangélium újjá teremtő tanát, vagy a melyek isteni vallásukhoz hívek nem maradtak, megalázva hevernek a porban, s a látnokok által megjövendölt átok jele bevésve marad romjaikon. 2)

Ker-Porter, Journal des Vogages XVIII. k.

2) Lásd Ruines de Persépolis, par MM. Flaudin et Coste, melyből több részlet van e leírásba fölvéve.