Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)

Görögország

GÖRÖG ORSZÁG.

XLVL Fejezet.

Görögországot fölemelő erények és tulajdonok.

fi NEMZET LÉTE HASONLÍT AZ EMBERÉHEZ.

A nép élete, hasonlóan az emberéhez, mindig három, igen különböző korszakot képez : a gyermekkorban idomul és izmosodik ; a férfikor az erő, az uralom szaka ; az öregség a hanyatlás, a romlás kora. Ifjúságában a nép törvényhozás által alakul, foglalások által terjeszkedik ; a férfi korban kereskedelem által biztosítja jólétét, s kifejti azt a tudományok és művészetek felkarolása által, midőn ugyanakkor az idegen tartományokban számos gyarmatot telepit, és a szent irás szerint termékenységének eme leányait más nemzetekkel házasítja össze. Beköszöntvén az aggkor, más népek fölötti hatalma lassan-lassan alább száll, nagysága észrevétlenül törpül, míg gyermekeié emelkedik ; betegség, önfentartási képtelenség, önelégedetlenség lepi el; szüksége van a szomszéd állam támogatására. Az erkölcsi elgyöngülés észsze- rütlenebbnél észszeriitlenebb bölcsészeti rendszerekben, kábító szédelgésekben és politikai hibákban nyilatkozik, melyek lépését, mint az aggastyánét, ingadozóvá teszik. A felbomlás végre a forradalmakban, ama belső betegségekben lesz láthatóvá, melyek keblét izgatják, halálát siettetik. A népélet eme története Görögországban is iga-zolta magát.

Görögországnak Jafet fia : Javan vagy Jón, és ennek

3*