Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 2. kötet - 36. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1873)
Görögország
79 utolsó órája fájdalmasabb legyen, figyelmezteti öt a már küszöbön álló halálra, tudja ugyanis, hogy meghal ; *) azonfelül szemei elé állítja tábornokainak elkeseredett tusái folytán a győzelem által megalapított biiodalom erőszakos felosztását. 2) Mielőtt Sándor utódainak gondviselésszerü rendeltelte- tésével foglalkoznánk, vessünk futó pillanatot a macedoni bős tevékenységére és befolyására. Midőn a görögök, mondja Donoso-Cortes, önmaguk ellen fordíták testvérgyilkos fegyvereiket, Sparta megrohanta Athént, melynek zavargó népuralma meghajolt a harminc zsarnok előtt, kiket uralkodójuk rendelt föléjök. Theba megtámadta Spartát és Likurg városa először látott legyőzött fiakat s ijedtségtől halvány hölgyeket. Nemsokára ezután Sándor lepi meg Thebát s özvegyen kizsákmányolva, pusztán, falak, nép nélkül hagyja hátra Epáminondas városát. E társadalmi ziláltságból önkényt fejlődött akkor az uj nyugati egység. Nyugat eddig egy nép által volt képviselve ; azon pillanattól midőn Sándor mind a sas zsákmányára keletre rontott, egy férfiú képviselte azt, — eddig Görögország alkotta nyugatot, most Sándor maga lett nyugat. Van annál nagyszerűbb látvány is, melyet valamely más népet legyőző nép nyújt, ilyen azon férfiúé, kinek kardja a föld ellenkező sarkáig ér, kinek vállain a világ pihen. Sándor halhatatlan mintaképe minden hódítónak, minden hősnek. Személyében feltalálhatok Európa legnagyobb vezéreineké s Ázsia leghíresebb hódítóinak kiválóbb vonásai ; ő az egyetlen ki önmagában egyesit mindent, mi a műveltségben nagyszerű, a barbárságban óriás. — Mint gyermek Strimon partjain Aristotelessei Achilles győzelmei, — Trója égése- és Homér énekeiről beszélgetett, a legnagyobb bölcsész a legelső hadvezérrel a legihlettebb költő felöl, — és elmélkedtek vala a birodalmak bukása és a sors váltakozó ‘) Mák. I. 121. f. ") Diodor XVII. k. 117. f.
