Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)

Bevezetés

33 rodalmakra. Az Űr eme küldöttje kinyilatkoztatja, hogy a birodalmak egymást Krisztus, vagy birodalmának előké­szítése végett követik. Mi a látnok e tervét fejtjük ki. Annál is inkább kötelezve hiszszük magunkat ezen ész­revételeinket megtenni, mert nehány olvasónk azt gondol­hatná, elég felütni sz. Ágostont vagy Bossuet-t, hogy mun­kánk alapeszméjét bennük feltalálja. Sem sz. Ágoston, sem Bossuet, sehol sem fejtették ki tételeinket, melyek távol estek tervöktől. Ilyesmit csak oly emberek tudatlansága vagy rósz akarata állíthat, kik ép oly kevéssé tanulmányozták eme két nagy szellem müveit, mint szerény sorainkat. Egyébiránt két tekintélyes lap tökéletesen megjelölé e lényeges különbséget. „A mit Bossuet, jegyzi meg a Revue belge et étrangère, csak megérintett magasztos értekezésében a világtörté­nelemről, a mit sz. Ágoston csak Rómát illetőleg tett hal­hatatlan Isten városában, azt a történelem katholi- kus bölcsészetének szerzője az ókor valamennyi hires bi­rodalmára alkalmazza.“ *) Bossuet — mondja hasonlókép a „Le Monde“ című hírlap egy cikkében, melyet mgr. Parisis di­cséretére méltatott — Bossuet és kortársai csak alapkövét tették le azon épületnek, melynek felépítése a kér. tudományra maradt. Ez utóbbi munkához kitűnő részben járult a törté­nelem katholikus bölcsészetének szerzője. E tételt: a bi­rodalmaknak bizonyos küldetést kell betölteniük Krisztus érde­kében, Bossuet csak a zsidó népet illetőleg bizonyította be, Le­roy úr pedig az egész világra alkalmazottam S így kifejti s tökéletessé teszi a meauxi püspöknek művét, vagy legalább gondolatát. 2) Hozzáteszszük még, hogy, habár Schlegel Frigyes tör- ténelembölcsészete nehány szép s ritka nézettel szolgált, egyébként nem használhattuk, mert tervünk az övétől egé­szen különbözött. Mi Freudenfeld atya Analytische Ge­mälde cimü művét illeti, még nem volt kezünknél, midőn a történelem katholikus bölcsészetén dolgoztunk; mégis, habár *) Revue belge et étrangère. XII. k. 1861. okt. 2) A. Mazure, Le Monde. 1861. jul, 31. Leroy, a történelem kath. bolcsészete. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom