Leroy Lajos abbé: A történelem katholikus bölcsészete vagy a nemzetek Krisztusért és egyházért. 1. kötet - 35. évfolyam (Pest, Hunyadi Mátyás Intézet, 1872)
Judea
237 kiáltása, vagy a polgári meghasonlás lármája. Jézus, ki a béke, rend és az igazi szabadság helyreállítására küldetett a földre, az alsóbb rendűeknek a törvényes hatalmat megillető hódolatról prédikál, a nagyoknak az Isten előtti meghajlásról, a tiszteletről a törvény iránt, és valamennyinek egyenlőség- és felebaráti szeretetről közös atyjokban. 0 maga nyújt az előbbieknek példát a fejedelem vagy az úr párancsai iránti engedelmességre ; az utóbbiaknak pedig a tisztelet és szeretet példáját, melylyel alattvalóiknak tartoznak, nyújtja. Szenved a szenvedőkkel, segít a szerencsétleneken ; és midőn azt tanítja, hogy meg kell nyugodni a balsorsban, arra is tanít, mint kelljen azt könnyebben elviselni. Tőle tanul az emberinem boldogan élni, vele leli fel ismét a boldogságot, a milyet még nem élvezett. A gőg rettentő pusztításokat okozott; a hírnév, szerencse. győzelem istenítésére csábította a halandókat; ösztönzésére az ember a lelki tehetség s a lángész isteniségét hirdette; győzőket és hősöket istenített. Jézus, kinek célja volt az emberi természetet saját semmiségének felismerésére vezetni ; a földön a Magasságbelinek, az egyedül nagynak, egyedül imádásra méltónak fenségét kinyilatkoztatni; a legmélyebb alázatosságban élt : „Tanuljatok tőlem, — ismétlé, mert szelíd vagyok és alázatos szivű.“ Elviselte a megvetést és gyalázatot, egyedül mennyei Atyjának dicsőségét keresvén. A gonosz szellem a bálványimádás segítségével az egész világra kiterjeszté birodalmát: „a birodalmak neki adattak.“1) Jézus a jövendölés szerint megsemmisítő a pokoli kígyó hatalmát; a gonosz szellem, minden csapás forrásának tisztelete helyett felállttá Isten imádását, kitől minden jó származik. Az emberi szív hajlamai a romlottság legmagasabb fokára jutottak ; a világ legörnyedt a féktelen érzékiség terhe alatt ; szükséges volt, hogy Jézus azt a tisztaság-, töröde- lem- és vezekléssel ellensúlyozza ; istenítek mind a képeket : 1) Lukács 4. 6.
