Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Második könyv. Az apostolok tanítása
202 KRISZTUS TESTE tozatossága mutatkozik, s a különfélébb módon vett részt kisebb- nagyobb mértékben az egyes az egész életében. Mindannyian tehát egymás között, s a Krisztus szellemétől áthatott egészszel szerves összeköttetésben vannak. Valamennyinek, sajátsága szervezetben elfoglalt állása szerint, öszliangzólag kell egybemüködnie ; egy tag sem különítheti el magát, nem élhet pusztán magának : nem követhet önös célokat; nem tulajdoníthatja magának más tagok ténykedését. E test egyes sőt sok tagja is lehet beteg vagy megromolhat, úgy hogy oz által a test el torzói, s életereje az ily szenvedő, kimerült tagoktól visszavonul ; azonban mindaddig, míg magokat teljesen el nem különítik, az ép tagok és az összes szervezet gyógyító vagy legalább a gyógyítást fej ajánló befolyás alatt állanak. 104. E test célját és föladatát Pál a „tökéletes emberré“ való végső megérésben helyezi. 1) A test folytonosan „épül“, vagy állandó növekedésben van, mig nem a tagok együtt véve azon mértékhez, vagy azon fejlődési fokhoz érnek, melyben Krisztus teljének részeseivé válnak, 2) Ezzel az egyház állandóan előrehaladó, a földi világforgás egész tartamára terjedő élete van kimondva ; mindinkább közeledik azon korhoz, melyben a mindent mindennel betöltő Krisztus :!) magát neki lénye és adományai teljes gazdagságával együtt átadni és mint valami edényt, minden egyéb tartalom kizárásával betölteui fogja. 4) 105. Ha azután Pál Krisztusnak szeretetét és odaengedést rajzolja jegyese, az egyház iránt, akkor az Ur tevékenységét az egyházban folytonos tisztogatás és fölékesítés képében állítja elé, hogy jegyese kifogás nélküli szépségben, mocsok és redő nélkül, hozzá méltóan jelenjen meg. 5) Ennek következtében az egyház állandóan szent ; mert Krisztus mindig az ő megszentelésén munkálkodik ; mert ő benne, mint fejében, minden szentség kútfejét birja; mert a benne lakó lélek a „Szentlélek“ ; mert a tanításban, kegyszerekben, a fegyelem és tekintélyben a megszentelés minden eszközeit és föltételeit megkapta - mert az erkölcsi erők telje, az egyház e hatalmas fegyverzete állandó harcban van a bűnnel és ez soha sem győzheti le. Bár mily nagy legyen is egykor a gonoszok hatalma és száma aa egyházban : soha sem lesznek képesek arra, hogy az egyházat tárgyilagos szentségétől megfoszszák, tanítmánya ’) Eph. 4. 13. — -) Epb. 4. 13. — 3) Epli, 1. 23. — 4) £Í; pitpov í)Xtíd«í TW TtXr^púpaTot tou yptsxoO, — Eph. 4. 13. — s) Eph. 5, 27.
