Döllinger J. J. Ignácz: Kereszténység és egyház az alapítás korában - 32. évfolyam (Pest, Athenaeum, 1869)
Első könyv. Jézus Krisztus és az apostolok
90 PÉTER HALÁLA. tolja, hogy fejjel lefelé feszítették a keresztre. Ez az egész ösegy- ház öszhangzó bizonysága ; és az okok, melyekkel azt megtáma- dák, nem a történészet! kutatás mezején teremnek. Már János evangéliuma minden kétséget eloszlat Péter halálának neme iránt. Az Ur utolsó beszélgetésekor látnokilag figyelmeztető Pétert élte végére : vénségében kitérj esztendi kezeit és kötözve oda viszik, hová ö nem akarja. És ezzel, folytatja az evangélista, Jézus Péternek különös halála nemét jelenté,melyly el az Urat meg fogja dicsőíteni1)- Ha tehát, mint e megjegyzés elárulja, Péternek vértanúhalála már az első század vég ; felé az egész egyházban általán isméid tény volt annyira, hogy az evangélistának csupán utalnia kelle rá : úgy föl kell tennünk, hogy a helyet is, hol az Ur megdicsőítésére irányuló halál végbement, szintén általán ismerők. Ámde Rómán kívül soha más várost nem említenek ; és annak legkisebb nyoma sincs, hogy más egyház is tartott valaha igényt arra, miszerint az apostol az ö keblében halt meg. Mindkét apostol, mint corinthi Dénes 170 körül mondja, ugyanazon időben szenvedte Rómában a vértanúhalált. En, úgymond 2C0 körül a római keresztény Cajus a montanista Proclus ellen intézett iratában, megtudom mutatni a Vatikánon és az ostiai úton az apostolok (Péter és Pál) síremlékeit (tropaea), kik ez egyházat alapították 2). Hogy Péter Rómában „az Ur szenvedéséhez hasonlóvá lett“, azt Cajus kortársa Tortul- lián, az odavaló egyháznak kiváltságai közé sorolja 3). 151. Péter a halált vagy Pál után, vagy vele egyidöbon szenvedő; az időt meghatározza római Kelemen azon adata, hogy „Pált a hatalom bitorlói végzők ki“ ; ez Nerónak Rómából való távollétére a 67-ik évre mutat, midőn itt a praefectus urbis : Helius Caesarianus, és a praefecti praetorio : Nimphidius Sabinus és Tigellinus hatalmaskodának. Péternek huszonötéves római püspökségéről szóló régi adat úgy keletkezett, hogy római útját a 42-ik évre, Claudius második évére tevék, azon évre, melyben Agrippának börtönéből kiszabadúlva, Judaeából távozék; igy aztán 67-ben történt haláláig huszonöt év kerül ki. Természetesen ezzel nem mondatik, hogy Péter az egész időt Rómában töltő. 152. Ezen első pogány üldözés, melynek Péter és Pál áldozata lett, a római községnek vérkeresztsége vala ; illett is méltóságához és jelentőségéhez , hogy mint a legelőször és a l) Jan. 21. 19. — *) Euseb. 2, 25, — De praeser. c. 36.
