Wiseman Miklós bíbornok: A tudomány öszhangzásban a kinyilatkoztatással - 31. évfolyam (Pest, Kocsi Sándor Ny., 1868)
Második eléadás. A hasonlító nyelvészetről. II. Szakasz
43 E tudomány állása. Az újabb kor legtelcintélyesb nyelvbuvárai két osztályba sorozhatok, melyek egyike a nyelvnek rokonságát a szavakban, má • sik a nyeltanban keresi ; mindkét rendbeli módszert, szótári (lexikai) és nyelvtani (grammatikai) összehasonlításnak nevezhetjük, Az első eljárás főtámaszai kiválólag Francia-, Angol- és Oroszországban találkoznak mint Klaproth, Balbi, Abel-Remüsat, Whiter, Vans Kennedy, Grulianoff, az ifjabb Adelung és Merian. Németországban: Hammer-Purgstallt és tán Schlegel Frigyest számíthatjuk ugyanazon iskolához. Az elvet, melyet e férfiak követtek, röviden összefoglalhatjuk azon észrévételben, melyet Klaproth tesz valahol : „a szavak anyagát, vagyis tárgyát teszik a nyelvnek, a nyelvtan ugyanannak csak szabása vagy alakja.“ Továbbá a meghalt Merian báró egyik müvében, melyet Klaproth adott ki, mindazon alapelveket, melyek szerént tanulmányaikat tárgyalták az azokból lehozott eredményekkel együtt világosan és rendszeresen eléadva találjuk. *) A másik osztály nagyobbrészt Németországra van szorítva, és Schlegel Vilmos Ágostot s Humboldt Vilmost számítja legkitűnőbb vezérei közé. Senki sem jellegezte a többi iskolák alapelveit behatóbban és nyomatékosabban, mint a két egyén elseje. „Viri docti — mondja ő — in eo praecipue peccare mihi videntur, quod ad similitudinem nonnullarum dictionum qualemcumque animum advertant, dive rsitatem rationis grammaticae et universae indolis plane non curent. In origine ignota lingvarum exploranda ante omnia respici debet ratio grammatica. Haec enim a majoribus ad posteros propagatur, separari autem a lingva, cui ingenita est, nequit, aut seorsim populis ita tradi, ut verba lingvae vernaculae retineant, formulas loquendi peregrinas recipiant.“ 2) Itt, mint önök látják két fontos állítás van : hogy a nyelvtan vele született lényeges alkatrészét képezi a nyelvnek, s hogy egy 1 19. §. 1) Principes des l’Etude comparative de Langues. Paris 1828. 2) „Jüdische Bibliothek“ Bonn 1822. k. 2. fi 285. 287. 1. Az első szám alatt (1820) még hatályosabban fejezi ki magát.
